A Közlekedési Múzeum Évkönyve 3. 1974-1975 (1977)

I. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 37 - Farkas Gáborné: Az archívum aprónyomtatvány gyűjteménye 77

Köz gyülésébül. - Ki adta Friebeisz Jóséi, a! jent tisztelt Vármegyék jő Nótáriussá". ., A „Jelenkor" 1832. február 18-i számában olvashatunk cikket ,,A' Buda }

s Pesf közötti állóhidbeli szándék ügyében." Ismeretes a sok huza-vona a híd sorsát illetően, különböző indokokra hivatkozva. „Azért még sem neheztelne senki, ha egy illyes állóhid által a' két testvér város szorosb kapcsolatba juthatna" írja Helmeczy, Mihály, annak a folyóiratnak a szerkesztője, amelynek hátterében - mint alapító - Széchenyi áll, aki a szerkesztésben ugyan nem vesz részt, de biztosítja WÉSZELY JÁNOS KOCSIGYÁRTÓ IX., GRÓF HALLER UCCA 36. TELEFON: JÓZSEF 50-23. 8 Budapest. 5. ábra. Az 1870-es években alapított kocsigyár címkéje a híranyagot. Így a január 4-én induló lap mintegy másfél hónap elteltével vezércikkben tájékoztatja olvasóit - többek között - arról, hogy „e jontos tárgynak a' közönség elébe legnagyobb világosságra állíthatása végett 1832 Febr. 12én a' nemzeti Casinoban összegyűltek" az egyesületi tagok, továbbá, hogy a megalakult „Budapesti Hidegyesület" feladata, „hogy az e' tárgy-körülti nehézségeket öszveleg nyomozza jel, 's azokat minden oldalrul jejtse ki, szempontit }

s véleményű pedig legnagyobb őszinteséggel a' közönség elibe terjessze". Érdekesség gyanánt említjük a Budán, 1855-ben keltezett „Rendőri-Szabály"-t, amely az állami közutak, hidak állapotának megóvását, továbbá a közlekedés biztonságát veszélyeztető okok „szorgos" elhárítását írja elő. Így pl. állagmegóvást célzó az alábbi követelmény: „Az utak s utárkoknak trágya vagy más szemetteli ronditása, az ereszviz, istállóev, moslék, és egyébb tisztátalanság^ oda vezetése, ugy szinte a jöldeken szedett köveknek az utakra történendő lerakása szorosan tilos". A közlekedésbiztonság szempontjából az utak mentén folyó építkezések esetében 83