A Közlekedési Múzeum Évkönyve 3. 1974-1975 (1977)

III. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeiből 355 - Az országházi díszhintó (Jordán Károly—Kócziánné Szentpéteri Erzsébet) 425

. A kocsiszekrény alatt végigvonuló nyújtó a hintó első és hátsó tengelyét köti össze. A hintó sarkain négy, magasra emelt díszlámpa van. A hintó reprezentatív meg­jelenését fokozza a vörös-fekete színezés, továbbá a gondosan megválasztott felü­letek aranyozása, a színes címerek felfestése. A Kölber testvérek (Fülöp és Alajos) által tervezett hintó ún. „a la Daumont" típusú. Feltehetőleg már a hintó megrendelésekor közölték a kocsigyártókkal, hogy a jármű az államhatalom és méltóság kifejezésére szolgál majd. Ezért tartjuk fon­tosnak az egyes alkotó elemek és részletmegoldások számbavételét, mert a terve­zők, illetve gyártók ezekkel érték el azt a reprezentatív hatást, amelyet szükséges­nek tartottak. Az alábbiakban a hintó részletes műszaki leírását adjuk. A hintó felépítményének legfontosabb része a kocsiszekrény, amelynek vonal­vezetése e hintónál merész ívelésével tűnik ki. A bak mögötti elülső oldal felső ré­szének kivételével mindenhol egy, illetve két irányba domborodó felületet képez. Felületét négy ablak töri meg; egy nagyméretű előrenéző ablak, két, ajtóba he­lyezett és egy, a hátfalon levő hátrapillantó ablak. Az előrenéző és oldalsó csi­szoltszélű ablaküvegek posztóval bevont fakeretekbe ágyazottak, és hevederek se­gítségével mozgathatók le- és fel. A hátfalon levő kisméretű ablakot a bélésanyag­gal bevont takarólapocska rejti. A kocsiszekrény korbája - a szekrény faváza - különféle légszáraz faanyag­ból csapozással és enyvezéssel készült (a csapozás szükség szerint facsavarokkal erősített). A korba oldalsó hossztartói íveltek, és teljes hosszukban merevítővassal erősítettek, végeik a kereszttartókat is összefogják. A szekrénytest összecsapozott vázát három oldalról mahagóni fatáblákkal borították, a táblákat enyvezéssel ra­gasztották a bordákhoz, s az idővel fellépő repedések ellen, továbbá a faváz jobb merevítésére sűrű szövésű, enyvbemártott jutavászonnal fedték belülről. A szek­rényváz tetejét egymás mellé fektetett 10 mm-es fenyőfadeszka borítás alkotja, amelyet szegezéssel rögzítettek a tetőívekre. A szekrény belső terének növelése végett az alsó deszkázatot süllyesztették; a kocsiszekrény fenekét 22 mm-es deszkák alkotják, amelyeket szintén szegezéssel rögzítettek. Az előrenéző ablak alatti homorúan ívelt borítás ugyancsak mahagó­niból készült. A szekrénytest ablak alatti tábláinak érdekessége, hogy hornyolt vázrészekben úgy nyertek elhelyezést, hogy a szekrénytest felületén díszítő szegőcsíkot alakítot­tak ki. A kocsiszekrény oldalain elölnyíló ajtók vannak, amelyek két-két ún. kivetős csuklós pánton mozognak. Az ajtózár cizellált címerrel ellátott kilinccsel műkö­dik. Erről a kilincsről és a hintó tetején végigfutó díszes peremről írták azt, hogy József nádor elpusztult hintójáról származtak, csak a fogantyú osztrák koronáját cserélték ki magyarra. Az ajtók fölött a kocsiszekrény elülső oldalán is folytatva, negyed körszelvényű vízelvezető peremet képeztek ki, ezen kívül T szelvényű hé­zagtakaró szegő van az ajtók alsó részén. Az ajtók alatti küszöbön átmenő csavarokkal rögzített háromlépcsős beszálló hágcsót helyeztek el. A hágcsó csuklós szerkezetű, szőnyeganyaggal bevonva. Az ajtó csak kívülről volt nyitható, a kocsikísérő személyzet dolga volt az ajtó nyito­gatása és a hágcsó leeresztése. A kocsiszekrény függesztő szíjakon leng előre és hátra, továbbá oldalt is. A len­gés határát a szíjak szabályozzák; az előre-hátra mozgást a hátfaltól a C rugókon 428

Next

/
Oldalképek
Tartalom