A Közlekedési Múzeum Évkönyve 3. 1974-1975 (1977)

III. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeiből 355 - Hogyan épült a földalatti vasút — építési napló 1894-ből (Dr. Medveczki Ágnes) 417

T volt a munka menetének megkönnyítésében. Az Epreskert u.-i kút építésénél a ta­lajvíz szintjét +4,86 m magasságban találták a Duna 0 pontja felett. A II. szakasz építése során, augusztus 25-én az Epreskert utcától a Városliget felé 40 m-re a munkagödörben 3 m mélységben vizenyős iszapréteg jelentkezett. Ezért szád­jalat építettek, a szádfal oszlopait ütőkossal verték le. A munka menetéről augusztus 31-én így számolt be a napló: „Földmunkálat részben vízben, részben vizenyős agyagos talajban eszközöltetik. Munka gödör mélysége ca 3,35 m. 20 pi­lótát vertek be." A vegyes bizottság a talajvizes szakaszon elrendelte az alapzatbeton felett és az oldalfalaknál is az aszfalt-lemez szigetelés alkalmazását, ezért a szádfalat 2 cm-el kijebb verték, hogy az oldalfalak vastagsága ne csökkenjen a szigetelő lemezek vas­tagságával. Szeptember 5-én a munkagödörben apadt a víz, 11-én a Bulyovszky u­Aréna út között a vizes talaj a felszíntől 2,3 m mélyen, a talajvíz szintje 3,5 m-re volt a járda szegély alatt. Folytatódott a szádfal építése és a szivattyúzás. A pilótá­kat azonban a megállapodástól eltérően nem 1 m-re, hanem csak 0,7 m-re verték le az alapbeton alatt. Megfelelt, elfogadták. Szeptember 15-re elkészült az Epres­kert u. és Bulyovszky u. között a szádfal, megkezdték az alapbetonozást és a szád­falak kidúcolását a földnyomás ellensúlyozására. Szeptember 20-án az alapbetono­zást abba kellett hagyni, mert a kúttól 20 m-re a talaj nagyon vizenyős és laza volt. Elrendelték, hogy a talaj kiemelésének és a vízmentesítő csövek elhelyezésé­nek a betonozás előtt 30 m-re kell lennie, hogy a szivárgó víz az alapbetont át ne áztassa. Szeptember 21-én megkezdték a szigetelő lapok elhelyezését és az oldal­betonozást. Másnap elkezdték a Bulyovszky u. és Aréna út között is a szádfal építését. A föld elszállításhoz 50 cm-s nyomtávolságú sínpályát szereltek fel. Szeptember 24-én az Epreskert u.-i kútnál 2 m 2 alapbeton 40 cm mélyen be­szakadt, a szívócső mély állása miatt. A szívócsövet fél méterrel magasabbra he­lyezték, a talaj tömörítésére kavicsot használtak. Szeptember 26-i bejegyzés szerint a vállalkozó munkásai nem tömörítették kellően a talajt, s a betonozást lágy tala­jon folytatták. Ezen a szakaszon még egy kút ásását határozták el; október 5-re el is készült a Bulyovszky u.-i kút. Október 23-ra befejezték a Bulyovszky u. és Aréna út között a palánk fal emelést, a munka itt is vizes talajban folytatódott, az Epreskert u.-Bulyovszky u. közötti szakaszhoz hasonló építési technikával; a talajt folyamatosan tömörítették kaviccsal. A napló által tárgyalt időszakban teljesen elkészült az Eötvös u.-Vörösmarty u. közötti szakasz, megkezdődött a Vörösmarty u.-i állomás építése. 12 A Vörös­marty u.-Körönd közti szakaszt is befejezték, megkezdték a Körönd-Epres­kert u. közötti szakasz építését is. A Bajza u. és Epreskert u. közötti résznél is nehezítette az építést a talajvíz. Dr. Medveczki Ágnes 12 A Vörösmarty u.-i állomás építése miatt a lovagló út mellett 1 lámpát és 5 fát ki kel­lett venni. L. Építési Napló 43. p. A tárgyalt időszakban több fa kivágásának szükségességé­ről nem volt szó. 424

Next

/
Oldalképek
Tartalom