A Közlekedési Múzeum Évkönyve 3. 1974-1975 (1977)

III. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeiből 355 - A tordai Aranyospatak-híd emlékei (Petrik Ottó) 363

1815-ben"? Ez csak úgy lenne értelmezhető, hogy hat évi előkészület után kezdtek neki az építésnek, amely még további tizenegy évig tartott volna. Összevetve azonban a táblázatban szereplő (3. és 7. fsz.) lényegesen nagyobb hidak mindössze négy éves építési idejével, ez a feltevés nem valószínű. A másik lehetséges feltevés, hogy a táblán szereplő dátumok egyike hibás; ezt azonban csakis a helyszínen lehetne tisztázni, ha egyáltalában maradtak fenn dokumentumok. A vázolt bizonytalanság nyilván az oka annak is, hogy például csak az ebben a cikkben közölt idézetek négy különböző építési időt említenek. Összegezve: ha sikerült is néhány kérdést tisztázni, mind a híd, mind pedig a modell történetében maradtak még fehér foltok, amelyeknek felderítése a jövő feladata. Petrik Ottó IRODALOM [1] Andai Pál: A technika fejlődése az őskortól az atomkor küszöbéig. Bp. Akadémiai K., 1965. [2] Gáli Imre: Régi magyar hidak. Bp. Műszaki K., 1970. [3] Killer, Josef: Die Werke der Baumeister Grubenmann. Zürich, Leemann, 1942. [4] Matlekovits Sándor (szerk.): Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi Ezredéves Kiállítás eredménye. VIII. k. Ipar. Kereskedés. Közlekedés. Bp. Pesti Könyvnyomda Rt., 1898. [5] Mihailich Győző: A XIX. és XX. századbeli magyar hídépítés története. Bp. Akadémiai K., 1960. [6] Mudrony Soma (szerk.): Az 1885. évi Budapesti Országos Általános Kiállítás katalógusa. Bp. Pesti Könyvnyomda Rt., 1885. [7] Murin István: Régi fahidak Erdélyben. M. Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye XLIV. (1910) 202-212. p. [8] Révész Arnold István-Vargha Vilmos (szerk.): Magyar műszaki alkotók. Bp. Műszaki K., 1964. [9] Seefehlner Gyula: A hídépítés az ezredéves kiállításon. M. Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye XXX. k. (1896) 444-464. p. [10] Wiebeking, Kari Friedrich: Brücken- und Strassenbaukunde. Mannheim, 1809. [11] Zucker, Paul: Die Brücke. Berlin, Wasmuth, 1921. [12] Nemzeti Társalkodó (Méhes Sámuel kiad.) 15. k., Kolozsvár, Erdélyi híradó ny., 1837. [13] Magyar Lexikon. Bp. Pallas, 1885. [14] A Pallas Nagy Lexikona. Bp. Pallas, 1893-97. [15] Technikai Lexikon (Lósy-Schmidt Ede-Barát Béla szerk.). Bp. Győző A., 1928. [16] Tolnai új Világlexikona. Bp. Tolnai, 1926-33. [17] Új Idők Lexikona. Bp. Singer és Wolfner, 1936-42. [18] Magyar kir. Közlekedési Múzeum. Jegyzék eredeti tárgyak-, minták-, grafikonok-, térképek-, rajzok- és képekről. Bp. Hornyánszky ny., 1910. [19] Magyar kir. Közlekedési Múzeum. Tárgymutató. Bp. Stephaneum ny., 1935. A Közlekedési Múzeum archívumából [20] Közúti és vasúti tárgyak Leltári-jegyzéke. 1-2. csoport. 1903 (?) [21] Levelező-Lap. Füssy József, Torda kiadása. Képtár 7728/64-1 lelt. sz. [22] K. M. 32/1909 sz. ügyirat: Tordai államépítészeti hivatal a tordai régi Aranyos híd minta ügyében. Okmánytár 156 lelt. sz. [23] K. M. 138/1912 sz. ügyirat: Minister értesít, hogy a tordai Aranyos híd kő emléktáblájáról másolatot készíttetett s meg fogja küldeni. [24] K. M. 299/1912 sz. ügyirat: M. kir. áll. kőfaragó szakiskola Zalatna, a tordai híd emléktáblájának másolata tban felvilágosítást kér. [25] K. M. 22/1913 sz. ügyirat: Magy. kir. állami kőfaragó és kőcsiszoló ipari szakiskola igazg. a tordai híd emléktáblája után készült minta ingyenes szállítása tekintetében. [26] K. M. 38/1913 sz. ügyirat: Kereskedelmi Miniszter: a tordai régi Aranyoshíd emléktáblája másolatának a múzeumban való elhelyezéséről jelentés. 379