A Közlekedési Múzeum Évkönyve 3. 1974-1975 (1977)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 111 - Bálint Sándor: Pirostaxi — Kéktaxi 265

kálkodott, hogy az autótaxi minél hamarabb megjelenjék a forgalomban. Akkoriban 465 kétfogatú és 856 egyfogatú, összesen 1321 lofogatú bérkocsi szolgálta a főváros közönségét. Pataky, aki előzőleg számos nyugat-európai nagy várost látogatott meg és tanulmányozta bérkocsi és autótaxi szolgáltatását, társaival sokat ígérő, nagyszabású tervet dolgozott ki. Tervükről így nyilatkozott: „A Budapesti Bérkocsi Ipartársulat kebeléből egy forgalmi szövetkezet fog alakulni, mely a főváros bérkocsi-száma közül egyelőre 60 számot fog megvásárolni bérautomobilok részére. Ezzel a hatvan számmal csökkenni fog a lovak által vont bérkocsik száma. A szükséglet szerint fogja azután ez a szövetkezet a fővárosnál újabb 60 szám engedélyezését kérni. . . A forgalmi szövetkezet modern központi garaget, javítóműhelyt és. egy soffőriskolát fog felállítani. . . az alapítandó szövetkezetnek már ma 150 jól iskolázott soffőr áll rendelkezésére, mert a bérkocsi-tulajdonosok legnagyobb része a fiát — aki ma ugyan még a bakon ül - előrelátva az elkövetkező jövőt, sofőrré képeztette ki".

2 Debreceni Árpád társulati jegyző a tagok megbízásából felvette a kapcsolatot az Országos Központi Hitelszövetkezet (O. K. H.) vezetőségével, akik hajlandók voltak a bérkocsi szövetkezet financiális ügyeit intézni és megindulásukhoz hitelt nyújtani, azzal a kikötéssel, hogy üzletvitelét addig ellenőrzik, amíg a folyósított hitelt visszafizetik. Az O. K. H. Gedeon András osztályfőnököt bízta meg az ellenőrzéssel. Minthogy az iparosok elfogadták az O. K. H. feltételeit, 1911. december 18-án összehívták a szövetkezet alakuló közgyűlését. A jegyzőkönyv szerint 93 tag jelent meg, összesen 456 üzletrészt képviseltek. Gedeon András bejelentette, hogy az alapszabály-tervezetet 210 tag írta alá, akik összesen 883 üzletrészt jegyeztek. A közgyűlés elhatározta, hogy a „Budapesti Bérkocsiipar Társulat Automobil Forgalmi Szövetkezete mint az Országos Központi Hitelszövetkezet tagja Budapest székhellyel, korlátolt felelősséggel a jegyzéstől számított határozatlan időre ezennel megalakul. Egy üzletrész nagysága 100 koronában állapíttatik meg, mely összeg egy év alatt heti 200 filléres előleges részletekben fizetendő be. Belépési díj 200 fillérben határoztatik üzletrészenként".

3 A közgyűlés 10 igazgatósági tagot és felügyelőbizottsági tagot választott meg. Az igazgatóságba kerültek: Braun Gusztáv, Drahos Zsigmond, Deák Imre, Hikadé József, Hollander József, Ertzly József, Kreisz István, Klein Boldizsár, Heimbach Béla, Richter Ernő. A felügyelőbizottságba: Bernstein Jenőt, Pápai Sándort, Grósz Mórt és Weisz Dávidot választották. Az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvét az O. H. K. záradékával 1912. február 1-én felküldtek engedélyezésre a Pénzügyminisztériumba, ahonnan február 8-án megkapták a választ: ..." a bp-i bérkocsis ipartársulat automobil forgalmi szövetkezetének az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe leendő felvételét az 1898. évi XXIII. t. c. 81. §-a alapján engedélyezem."^ A jóváhagyott alapszabályban így fogalmazták meg a szövetkezet célját: „Budapest székesfőváros törvényhatóságától az automobilforgalom ellátásának jogát elnyerni, gépkocsikat beszerezni, azokat jókarban és állandóan forgalomban tar2 A budapesti taxaméter - automobilok. Magyar Automobil és Repülőgép Újság, 1911. •9. évf. 12. sz. június 15. 2. p. 3 Cégbírósági (Cg) Társascégek jegyzéke 60B, 393L. 4 Cg 897, P. M. 16702/1912 sz. levél. 269