A Közlekedési Múzeum Évkönyve 3. 1974-1975 (1977)
II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 111 - Dr. Medveczki Ágnes: A budapesti földalatti vasút lejáró csarnokai 237
kat halvány majolika lemezekkel fedték. 26 Felső gerincvonalukkal, a tető íves lejtésével az 1,9 m széles lépcsők irányát követték. 27 Ezek a lejárók összesen 54 566 Ft 95 kr-ba kerültek. Az Operánál a nyitott lejáró körül felállított két balusztrádos kőkorlát építési költsége 6266 Ft 71 kr-ra rúgott. 28 A földalatti vasút 1896. április 11-én tartott műtanrendőri bejárásakor a lejárócsarnokok még nem voltak teljesen készen, de már csak kisebb munkák voltak hátra. A műtanrendőri bejárási jegyzőkönyv az alábbi hiányosságokat rögzítette 29 : A folyó pályát és állomásait illetőleg: „1. Az állomások a kellő felírásokkal: („Kimenet", „Bemenet" . ..) haladéktalanul ellátandó ... 5. Az összes lépcsőházak és perronok világítására szolgáló már munkába vett berendezések késedelem nélkül befejezendők... 7. A Deák téri állomás lépcsőháza valamint az Operánál levő mindkét állomás lejárói használható állapotba helyezendők." A jegyzőkönyv más részében foglalkoztak az Operával szemben fekvő állomáshoz vezető járdaterület keskeny voltával. Elhatározták, hogy az ott levő vendéglő és kávéüzlet racsozatanak beljebb helyeztetésével gondoskodnak a kellő közlekedési tér biztosításáról. A földalatti vasút megnyitásáról szóló korabeli leírások, újságcikkek által tetszetősnek, csinosnak, ízlésesnek minősített lejárócsarnokokat alig több mint egy évtized után kezdték más szemmel nézni. Az Oktogon téri lejárók lebontása érdekében a főváros törvényhatósági ülésén elmondott interpellációban hangzott el a következő: „Valamikor tálán dísznek tarthatták ezt a fővárosban, azonban a fejlettebb ízlés arra az álláspontra helyezkedett, hogy ezen majolika kripták nem alkalmasak díszíteni a fővárosnak valamelyik előkelő terét." 30 Az interpelláció elhangzásának idején (1911. május 24.) a Gizella téri lejárók lebontását már elhatározták (a fővárosi tanács 36.296/1911-V sz. felterjesztésére a kereskedelemügyi miniszter 29.947/1911 és 639581/1911 sz. rendeletével hozzájárult) és tárgyaltak az Oktogon téri lejáróházak lebontásáról is. Az interpellációt benyújtó bizottsági tag egyébként az oktogoni lejárócsarnokok eltávolításának szükségességét azzal is indokolta, hogy azok akadályozzák a közlekedést, elveszik a világosságot és a levegőt. A Gizella téri lejáróházak lebontására még 1911-ben sor került, helyettük kőkorlátot építettek. Ezeket azonban a kereskedelemügyi miniszter város szépészeti okokból kifogásolta, s előírta kicserélésüket, ami meg is történt. A következő évben, 1912-ben bontották le az Oktogon téri lejárócsarnokokat a kereskedelemügyi miniszter rendelete és a főváros határozata alapján. A lebontott csarnokok helyett 26 Vö. A Ferenc József Földalatti Villamos Vasút I. műszaki felülvizsgálatának jegyzőkönyve 47. p. 27 Vö. SiemensSchuckert: 25 Jahre elektrische betribene Untergrundbahn Budapest, 12. p.; Die Franz-Josef-Elektrische Untergrundbahn zu Budapest, Projektiert und ausgefürt von Siemens & Halske, Bp., 32. p. Braun: Die elektrischen Stadtbahnen, Strasseneisenbahnen und die Franz-Josef-Elektrische Untergrundbahn zu Budapest, Siemens & Halske Aktiengesellschaft, 27 p. FLT XV. 17. d. Tervtár FKT Vasúttervek 24. 28 L. a 24 lábjegyzetben. 29 Közli a BSzKOGy II. k. 597-9. p. 30 Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának 1911. évi közgyűlési jegyzőkönyvei 399. p. L. még 90080/1912. sz., 64105/1912. sz. és 76119/1912. sz. kereskedelemügyi miniszteri rendeletek, 58115/1912. sz. tanácsi határozat. 246
