A Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 1972-1973 (1974)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 117 - Tisza István: A Magyar Hajós-naptár 285

Ezt a szerkezeti elvet, csekély módosításokkal, az Olofson által* szerkesztett összes évfolyam megőrzi, sőt nagy vonalakban a naptár minden későbbi kiadására érvényes a hasonló beosztás. A szerkesztő eleven kapcsolatot tart olvasóival — amint erről a Vízügyi és Hajózási Közlöny különféle közleményeiből és a naptár évfolyamainak a folyton bővülő, megújuló cikkanyagából egyaránt jól tájékozódhatunk — és kéréseik alapján igyekszik alakítani, változtatni a naptár tartalmát. Rendeleti részét mindig frissen tartja. A magyarországi rendeleteken kívül később ismerteti a többi dunamenti állam hajózási rendszabályait is. Már a második évfolyamban közli a Weisz Sándor által összeállított „Hajólajstromot". Ezt később kibővítve az 1908. évi naptár mellékleteként külön kötetben is kiadja. A „Függelék" anyaga egyre több szakcikkel, ismertetéssel bővül. Hajótípusokat, gépészeti berendezéseiket, hajógyárakat, kikötőket, hajózási tapasztalatokat ismertet. Áruforgalmi statisztikákat közöl. Számontartja és ismerteti az új hajózási könyveket, hírlapokat. Tájékoztat a budapesti intézmények, hajósegyesületek, múzeumok — köztük a Magyar Közelkedési Múzeum — életéről, tevékenységéről. Az 1908. évtől állandó rovata a Visszapillantás. Ebben az előző hajózási év eseményeit foglalja össze röviden, hírt ad a hajózást érintő bel- és külföldi közgazdasági folyamatokról és személyi híreket is közöl. Időnként összefoglaló tartalomjegyzéket ad a korábban megjelent Hajósnaptárak tartalmából is. A naptár életének első évei nem voltak problémamentesek. 1901-ben újra megjelenik, de 1902. és 1903. évi kiadás — feltehetően anyagi nehézségek miatt — nem készült. Érdekes talán itt megjegyezni, hogy 1901. évben még egy másik hajósnaptár is megjelent Gonda Béla szerkesztésében és kiadásában, ez azonban 1902-ben már szintén nem jelenik meg, és nem is tudunk folytatásáról.

16 Az Olofson-féle Magyar Hajós-naptár III. évfolyama 1904-ben jelenik meg, az előzőekhez teljesen hasonló formában és tartalommal, minden különösebb megjegyzés nélkül. Ettől kezdve 1913-ig, Olofson Gusztáv haláláig rendszeresen, minden évben megjelenik a Magyar Hajós-naptár egy-egy kötete. Az 1914. évben Magyar Hajózási Naptár címmel, új ,,I. évfolyam" jelzéssel, Gonda László szerkesztésében jelenik meg a hajós-naptár. Ebben a szerkesztő külön nekrológgal emlékezik meg Olofson Gusztávról. Közli fényképét, méltatja érdemeit, és az új naptárt mint az Olofson által szerkesztett naptárak folytatását mutatja be. Jelzi, hogy ezt a hagyományt, már csak Olofson emléke iránti kegyeletből is, folytatni kell.

17 További kiadásokra azonban az első világháború előtt és alatt már nem került sor. Okai ennek az egyre nagyobb anyagi nehézségek, a nagyfokú papírhiány is lehettek, de talán nem tévedünk sokat, ha legfőbb oknak elsősorban Olofson agitatív egyéniségének hiányát tekintjük. Az első világháború után, az 1921. év végén a hajózási szakirodalom egy kis hírlappal indul meg. Ez az „Árboc." Ennek a lapnak 1925. évi 10. számában találjuk a Hajós-naptárról az alábbi hirdetést: „Minden vérbeli hajósnak nélkülözhetetlen hű kísérője a messze utakon. Ismert, kipróbált régi jóbarát a 16 A Magyar Hajózás Zsebnaptára 1901. évre. Szerkeszti és kiadja: Gonda Béla. I. évfolyam. Bp. 17 Gonda László: Olofson Gusztáv (1843—1913) — Magyar Hajózási Naptár. Bp. 1914. 183. p. 292