A Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 1972-1973 (1974)

I. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 47 - Dr. Jasinszky István: A térképgyűjtemény 101

mesék a Berlin—Hamburg, Padua (Padova)—Mailand (Milano), Warschau (Warszawa)—Krackau (Kraków) közötti fővonalak. A Pest—Pressburg (Bratislava) vasútvonal még a tervezettek között szerepel a térképen. A pest—váci vasútvonal megnyitása utáni helyzetet és a Pozsony—Vác között épülő vasútvonal fekvését szemlélteti a „K. k. Südöstliche Staatseisenbahn (Ehemals Ungarische Centralbahn) Uebernommen von der k. k. Staatsverwaltung im Monat april, und in der Strecke von Pressburg bis Waitzen ausgemacht und eröffnet im Monat December" c. térkép. A címben megnevezett vonalon kívül jelöli a Pest—Szolnok közötti vasutat is. A térkép 1850-ben készült, megközelítően 1:600 000-es léptékben. Az Osztrák Államvasút Társaság vasúthálózatának kiépítését szemlélteti a társaság 1859. évi üzlet jelentéséhez mellékletként kiadott 1:6 912 000-es léptékben Bécsben készült térkép. A térkép jelzései szerint ekkor épül a Buda—Székesfehérvár—Nagykanizsa és a Miskolc—Kassa közötti vasútvonal. Az ország vasúthálózatának gerincét képező Wien—Pest—Temesvár—Báziás közötti vonal már kész. Az állandó vasúti kiállítás termében a korabeli térképeken kívül új, átvilágított szemléltető térképek keltik fel a látogatók figyelmét. A korszerű szemléltetés korszerű eszközöket kítván; ezt a gondolatot valósította meg a Múzeum vezetősége, amikor az Eötvös Loránd Tudományegyetem Térképtudományi Tanszékénél

3 1 :1 000 000-s méretarányú színes, átvilágítható, műanyagfelületű domborművű térképeket rendelt meg 1965-ben. A 20 db domborművű térképből hatot úgy készített el a Térképtudományi Tanszék, hogy azok 1846-tól kezdődően — különböző időszakokban — szemléltessék a magyarországi vasúthálózat fejlődését. A térképeken alkalmazott jelkulcsrendszer megkülönbözteti az egymástól eltérő nyomtávolságokat, az egy- és kétvágányú, valamint a villamosított vasútvonalakat. E térképek a vasúthálózat és a domborzat jelölésén kívül természetesen az egyéb térképrajzi elemeket is tartalmazzák, 71X99 cm-es formátumban készültek és világítószekrénybe szerelhetők. Címük és tartalmuk a meghatározott témakörnek megfelelően: 1. Magyarországi vasúthálózati tervek 1848-ig. 2. Magyarországi kiépült és engedélyezett vonalak 1849—1867 között. 3. Magyarországi 1867 után épült magánvasúti fővonalak. 4. Magyarországi fővonali hálózat 1892-ben. 5. Magyarországi helyiérdekű vasúthálózat 1918-ig. 6. Magyarországi teljes vasúthálózat 1918-ig. A közútjaink állapotát, helyzetét és fejlődését szemléltető térképek közül néhány jellemzőt kiállítottunk Múzeumunk közúti kabinetjében. Az 1930-as évek elején a Királyi Magyar Automobil Club (K. M. A. C.)'

1 adta ki a legtöbb, közútjainkra vonatkozó autóúttérképet, általában „útijelentés" megnevezéssel. a Az ELTE Térképtudományi tanszékének vezetője 1953—1968 között dr. IrmédiMolnár László (1895—1971) kartográfus volt. 4 A KMAC 1900-ban alakult. 1930-ban megkezdte Magyarország útjainak állapotáról a tájékoztató térképek kiadását. Az 1928. évi VI. te. az utak fejlesztéséhez szükséges anyagi eszközök előteremtésére megadóztatja a gépkocsi-tulajdonosokat. Ennek nyomán jelentős útépítő és átjavító munkákba kezdtek az országban. 106