A Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 1972-1973 (1974)

I. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 47 - Medveczki Ágnes: A városi közlekedési gyűjtemény 89

MEDVECZKI ÁGNES A VÁROSI KÖZLEKEDÉSI GYŰJTEMÉNY A városi közlekedés, mint komplex fogalom, meglehetősen új. Csak a városi forgalom XX. századi növekedése és sajátos problémáinak sokasodása hozta létre ezt az új közlekedési ágazatot és egyben a közlekedéstudományok új kutatási területét. A városi közlekedés mai értelemben vett fogalmának elfogadása nálunk is csak egy-két évtizedre tehető.

1 Mint minden új fogalomnak, így a városi közlekedésnek a tartalma sem egyértelműen meghatározott mindenki számára. A közlekedés szakemberei nálunk — s a világ minden metropolisában — a tömegközlekedési eszközök mellett a városi közlekedés fogalmába beleértik a közforgalmi célokat szolgáló egyéni közlekedési eszközöket (taxikat, a régebbi időre visszavetítve a bérkocsikat) és a városi utak, alul-, felüljárók, hidak bonyolult rendszerét. Ugyancsak ide sorolják a városi forgalomtechnika forgalomszabályzó berendezéseit (jelzőtáblák, jelzőlámpák stb.), sőt a városi forgalom egyre nagyobb hányadát kitevő személy- és teherautó forgalmat is, hiszen a városi közlekedés egyre súlyosabb gondjait — az utak zsúfoltságát, a forgalmi dugókat, a baleseti veszélyt — elsősorban éppen e járművek számának növekedése okozza. A Közlekedési Múzeum felismerte a közlekedés és a közlekedéstudományok ezen új ágának jelentőségét; 1967-ben, a gyűjteményi nyilvántartás átalakítása során létrehozta önálló városi közlekedési gyűjteményét. A gyűjteményi ágak összefonódása miatt azonban a Múzeumon belül nem lehet a városi gyűjteményhez tartozó anyagokat olyan egyértelműen elkülöníteni, mint az a városi közlekedés fogalmából következnék. Az új nyilvántartási szabályzatban a városi közlekedés a tárgyi gyűjtemények 3. sz. szakcsoportja lett, a következő felosztásban:

2 30. Városi közlekedési utak, pályák, magas- és mélyépítmények és egyéb tárgyak. 31. Városi, pályához kötött közlekedési eszközök és egyéb tárgyak. Ez a rendszerezés megteremtette a városi közlekedési gyűjtemény alapjait, de időközben nyilvánvalóvá vált, hogy revízióra szorul, hiszen kimaradtak be1 L. pl. dr. Czére Béla: A közlekedéstudomány alapvető rendszertani kérdései. Közlekedéstudományi Szemle, 1958. évi 2—3. sz. 56. p. 2 515/1967. sz. Szabályzat a Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek nyilvántartására. Jóváhagyta a Művelődésügyi Minisztérium 67 813/1967. sz. alatt. Bp. 1967. 89