A Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 1972-1973 (1974)

I. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 47 - Farkas Gáborné: Az archívum 49

az 19 ?• "évi *yO . £ '^f ^ ,j,; '' „ ffivatatos gzaftérí< .S^IZ^ Zíefetí vizsga atapján feljogosittadb 16 HP-nél ^

4M

^

ML ^•^ > f. f* /qsf> éi nS^ ' J ' hő ?- >i. sZ <p*.»,**.JO ^--^JUAC^Ín®^ Ttttiffé&nos énjétfittü aféirtíít 5. ábra. Gépjárművezetői igazolvány 1910-ből tosságait és igényeit vettük figyelembe. Példaként erre megemlíthető az aprónyomtatványtár mellett a prospektus-gyűjtemény, valamint a menetjegygyűjtemény elkülönítése, vagy a térképtár mellett a hossz-szelvény gyűjtemény külön kezelése. Tisztán gyakorlati szempontból különítjük el a képtártól a képalbumokat és a műszaki rajztártól a műszaki rajzalbumokat. Ugyancsak gyakorlati okból őrizzük az archívumban a szakmai fordításokat, amelyek az adattárba fognak átkerülni. A levéltári anyagról szóló jogszabályban a széles körű fogalmon belül külön meghatározott irattári eredetű anyag is van jelenleg gyűjteményünkben. Ezek egy része régen megszűnt közlekedési társaságok anyagából való, pl. eredeti engedélyokiratok. Más része állami szervek és közlekedési vállalatok anyagából már korábban selejtezett anyag, amit közlekedéstörténeti érdekessége miatt adtak át a Múzeumnak. Ebből a szempontból határesetet jelent a sok ezer darabot kitevő műszaki rajztár, amely szintén vállalatok működése során jött létre. Ezek között is vannak eredeti példányok és másolatok. Ennek az anyagnak gyűjtése és őrzése azonban egyfelől a közlekedéstörténeti kutatásnak, másfelől az eredményes múzeumi munkának egyik feltétele. Az alábbiakban néhány jelentősebb gyűjteményi csoportot ismertetünk: 54