A Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 1972-1973 (1974)
II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 117 - Medveczki Ágnes: A budapesti városi forgalom szabályozásának kialakulása 263
szorosan megtartandó az átkelési sor, és más kikerülése akár kocsival vagy egyéb járművel, akár lóháton, valamint a kocsi- vagy gyalogúton tartózkodás is tilos. 6. A dohányzás és bármilly fedetlen égő holminak vitele a lánczhídon keményen tiltatik. Kelt Buda-Pesten, 1849. november 14-kén. A városi hatóságok által." A továbbiakban először az izomerővel hajtott egyéni járművek közlekedési szabályainak alakulását tanulmányozzuk. A bérkocsi-közlekedés 1 ^ átfogó szabályzatát 15 hosszú előkészítés után 16 1884ben 17 tették közzé. Megszabták, hogy milyen egyént lehet bérkocsisnak alkalmazni („magyar nyelvben járatos, józan életű, rendőrileg kifogástalan s undort gerjesztő testi hibától ment... elegendő helyismerettel s a hajtásban kellő jártassággal kell bírnia"), és hogy a kocsis milyen magatartást tanúsítson. Kihágásnak tekintették többek között, ha fuvarozás közben dohányzik, ittas, botrányt okozó zajt üt, a lovakat „megbotránkoztató módon" kínozza, ostort pattogtat, a közönséget vagy a rendőri közegeket megsérti, illetve annak nem engedelmeskedik. A közlekedés biztonsága érdekében előírták, hogy a bérkocsikat dörzsfékkel, jelzőkészülék gyanánt „kaucsuksíppal", kétoldalt lámpával, a harapós lovakat szájkosárral, csúszós időben a lovakat éles patkóval, szánba fogott lovakat csengővel lássák el. A rendelet VI. fejezete „A bérkocsiközlekedés rendjéről" szólt. Megszabták a hajtás és kitérés (balra) és előzés (jobbra) irányát és rendjét. A belterületeken és forgalmasabb külterületeken csak mérsékelt ügetésben volt szabad hajtani, egyáltalán a kocsis köteles volt „elővigyázattal hajtani s a közönséget hangos kiáltással kitérésre bírni". Körülhatárolták a megállási és várakozóhelyeket is. A teherszállító járművek közlekedési rendjét a „terhes szekerekre" 18 és a „járművek szarvasmarhával vontatására" vonatkozóan szabták meg. A terhes szekerekről szóló rendelkezések 19 meghatározták a szekerek maxi14 Budapesten 1875-ben 400 egyfogatú és 400 kétfogatú, 1895-iben 632 egyfogatú és 402 kétfogatú bérkocsi volt. 15 Pontos bibliográfiai adatait 1. a 12 lábjegyzetnél. 16 Fővárosi Levéltár; Budapest Főváros Törvényhatósági Bizottság 1882-ben tartott közgyűléseinek jegyzőkönyve. Kiadja Bp. Székesfőváros 1915. 143. p.: 1882. szept. 27-i közgyűlés 627. sz. határozatát: az egy- és kétfogatú foárkocsiipar gyakorlásának szabályozása tban. 17 345 sz. alatt 1903-ban módosították. Leglényegesebb különbségek: a kocsisok minimális életkorát 16-ról 18-ra emelteik, előírták az írni, olvasni tudást. A közlekedés rendjére vonatkozóan az 1896-ban kiadott általános hajtási szabályok betartását tették kötelezővé. A kihágások közé felvették: „ki állomás-helyen rakoncátlankodik", kihágást követ el. ia A terhes szekerek fogalmán a szesz, bor, sör, építési és kőanyagok, liszt és gabona stb. szállítására használt járműveket és a társzekereket értették. 19 L. Bp. Főv. Törvényhat. Biz. 1886-ban tartott kgy. jk-ei, 12—14. p.: jún. 25-i kgy. 625. sz. határozata 315/1887 Szabályrendelet a főváros területén terhes szekerekkel való közlekedés tban, megerősítve 28 860/11/1887 sz. alatt a belügyminiszter megbízottja által, (módosítva 27/1888 sz. alatt. Bp. Főv. Törvényhat. Biz. 1893-ban tartott kgy. jk-ei 14. p.: máj. 31-i kgy. 578. sz. hat.: az egy rúddal ellátott, egyfogatú szekereknek közbiztonsági szempontból szükséges intézkedések elrendelése tban: a 315/87 és 27/1888 kgy. szabályrendeletek 6. §-ának kiegészítése. 267
