A Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 1972-1973 (1974)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 117 - Rév Pál: A magyar repülőgépipar kialakulásának körülményei 221

igénye az 1915 évben a vállalat vezetőségét az üzem átszervezésére késztette. Ennek pénzügyi fedezésére újabb részvényeket bocsátottak ki. Anthony H. G. Fokker, a már akkor neves repülőgépszerkesztő és nagyiparos, mint részvényes szintén érdekeltséget vállalat a MÁG-ban, sőt rövidesen igazgatósági taggá választották. C. Castiglioni, a Magyar Repülőgépgyár Rt. vezérigazgatója is mint teljes jogú tag került be az újjászervezett gyár vezetőségébe. A MÁG 5 000 000 korona költséggel Mátyásföldön korszerű gyártelepet épített és úgy döntött, hogy gyártási profilját kizárólag repülőgépek és motorok készítésére állítja át.

13 A gyárban készített légközlekedési eszközök üzemi próbarepüléseihez Mátyásföldön, a gyártelep mellett repülőteret létesített. A Váci úti gyártelep megszüntetésével, a repülőgép és motorgyártás Mátyásföldre helyezésével kapta a Magyar Általános Gépgyár Repülőgépgyára a köztudatban elterjedt „Mátyásföldi Repülőgépgyár" nevet. A Fokker gyárral valö együttműködés eredményeként kezdődött el hazánkban is a Fokker típusú vadászrepülőgépek MÁG gyári sorozatgyártása. Még felderítésre vár, miért nem fejlődött ki a MÁG-ban — a lincencia alapján készített Fokker vadászrepülőgépek gyártása mellett — saját szerkesztésű, magyar repülőgép terve, gyártása, a fentiekben ismertetett másik két repülőgépgyárunkhoz hasonlóan. A fenti áttekintés befejezéseként felvetődik a kérdés: milyen tanulságokat vonhatunk le a magyar repülőgépipar kezdeteiből? Elsősorban is megállapítható, hogy az Osztrák—Magyar Monarchia keretei között egyedül a szakértelemre támaszkodó hazai repülőgépipart teremteni nem lehetett. Csak a külföldi, elsősorban az osztrák és német tőke behatolása, érdekeltté tétele biztosíthatta repülőgépiparunk kialakulását. A vitathatatlanul nagyobb külföldi szakmai képzettség, a nagyüzemi gyártás technológiájának és a bevált szabadalmaknak átvétele, az állami — hadi rendelések biztosítása, a külföldinél olcsóbb munkaerő mint elősegítő tényezők értékelhetők a magyar repülőgépipar megteremtésében. Műszaki értelmiségünk, kiváló szakembereink azonban nemcsak átvették a szabadalmak licenciáit, hanem fejlesztették is azokat. Ennek eredményeként fiatal vállalataink magyar szerkesztésű termékekkel jelentek meg a repülőgéppiacon. Ezek a gyártmányok többségükben egyenrangúaknak bizonyultak a régebbi, külföldi szabadalmak alapján készített gépekkel. A magyar repülőgépgyárakban jól képzett műszaki értelmiség kovácsolódott össze. Már a háborúban a békére gondoltak. Kezük alól kerültek ki a háború végén, a Tanácsköztársaság idején a különféle utasszállító repülőgépek tervei. A két világháború között, sőt a felszabadulás után, a hős korszaknál nagyobb követelményeket támasztó repülőgépek szerkesztésében és készítésében mutatták meg igazán szakembereink képességeiket, alkotó szellemüket. Ennek egyik fontos bázisa volt a Budapesti Műszaki Egyetem intézeteiben, kísérleti műhelyeiben végzett repülő-műszaki oktató-nevelő munka. Az utóbbi évtizedben a hazai repülőgépgyártás, valamint a tudományos képzés megszűnt. Az ezt művelő szakemberek szétszóródtak a népgazdaság különböző területeire. Ezzel megszűnik egy értékes, hazai szellemű potenciál, amelyet pedig népgazdaságunk fejlődése érdekében fel kellene használni. 13 Idézett levéltár Og. 1021. A MÁG 1916. üzletévi beszámoló jelentése. 232