A Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 1972-1973 (1974)

Dr. Czére Béla: A Közlekedési Múzeum munkája 1971 és 1973 között 5

6. ábra. A városi közlekedés állandó kiállításának részlete Igazgatóságával kialakított jó együttműködés eredményeként — múzeumunk állandó kiállításaként szerepel a Tihanyi Múzeumban, kiemelkedően nagy láto­gatottság mellett (1. alább). Második vidéki filiálénk a parádi Kocsimúzeum, amelyet 1971. augusztus 25-én adtunk át rendeltetésének. A Kocsimúzeumnak a volt Károlyi-féle ún. „cifra istálló" műemlék jellegű épülete adott otthont. Az U alaprajzú épület két oldalszárnyában — az istállókban — a tulajdonos, az Országos Lótenyésztési Felügyelőség ún. mén-összpontosító állomást rendezett be, míg a központi épü­letrészben levő, összesen mintegy 400 m 2 alapterületű, a volt kocsiszínekből át­alakított 5 helyiségbe került a Kocsimúzeum kiállítási anyaga — a két intéz­mény szoros és termékeny együttműködése eredményeként. 7 A parádi Kocsimúzeum létesítése szorosan összefüggött múzeumunknak avval a törekvésével, amely a korábban csaknem teljesen mellőzött géperő nélküli jár­műgyűjtemény kifejlesztésére, a magyarországi kocsikultúra emlékeinek szinte az utolsó órákban való megmentésére irányult. Az évekig tartó intenzív gyűjtő és restauráló munka eredményeként olyan gyűjteményt sikerült kialakítani, amely alkalmassá vált egy önálló állandó kiállítás létrehozására, s ezzel a ma­gyarországi kocsizás történetének méltó bemutatására. 7 L. részletesebben: Kócziánné Szentpéteri Erzsébet—Kopcsándi Ferenc: Kocsimú­zeum Párádon, Közlekedéstudományi Szemle, 1971. 21. évf. 12. sz. 550—552. p. 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom