A Közlekedési Múzeum Évkönyve 10. 1896-1996 (1996)

II. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek kialakulása, fejlődése 93 - Dr. Czére Béla: A múzeum gyűjteményeinek fejlődéstörténete 95

értelemben vett "közlekedés" része. A postaszolgálat, a távírda és a telefon témáit ölelte fel a kiállításnak ez a része, tükrözve azt a nagyarányú szervezeti, műszaki-technológiai fejlődését, amely az 1887-től valóban önállóvá lett magyar postánál végbement. A posta 1893ban hagyott fel az utasszállítással, a postaszállítás zömét is a vasút látta el. A távíróvonalak és állomások az egész országot behálózták. A '80-as években épültek ki a posta városközi telefonösszeköttetései, 1893-ban pedig megvalósította - elsőként a világon Puskás Tivadar (1844-93) a telefonhírmondót. Az a teljesség, amelyet a posta és hírközlés szerepeltetése jelentett a közlekedés témái között, 1945-ben szűnt meg. A postai és hírközlési vonatkozású gyűjteményeket - pontosabban azok háború utáni maradványait - ekkor vette át a Posta, amely már korábban foglalkozott egy önálló Postamúzeum létesítésével (ennek első kiállítása 1954-ben nyílt meg a Postavezérigazgatóság budai épületében). A millenniumi közlekedési kiállításnak és később a Közlekedési Múzeumnak nagy sikere volt, annak ellenére, hogy hiányosságait, tematikai hézagait már az alapítók is látták. Tervezték is már 1910-ben egy új, nagyobb és fűtővilágító berendezésekkel is ellátott múzeumépület építését, a kiállítási alapterület megnagyobbítását. Foglalkoztak egy repülési gyűjtemény kifejlesztésével, bizonyos gépjármű exponátumok megszerzésével stb. Mindezt azonban az első világháború megakadályozta. A két világháború között - a trianoni béke következtében előállott katasztrofális veszteségek ellenére - a magyarországi közlekedés újra fejlődésnek indult, ami új közlekedési ágazatok és technikák kialakulásában is megmutatkozott. A vasútnál új, modernebb gőzmozdonyokat állítottak üzembe, beindult a motorkocsi vontatás, megkezdődött a nagyvasúti villamosítás, Kandó Kálmán (1869-1931) tervei alapján. Ez a fejlődés a múzeum anyagában csak kis mértékben tükröződött, a tárgyi anyagot tekintve mindössze kb. 1 %-kal növekedett. De ebben értékes darabok kaptak helyet. Különösen az M=l:5 léptékű járműmodell gyűjtemény 98 kiegészítése bizonyult jelentős eredménynek. A legnagyobb gyűjteménygyarapodást a légi közlekedés kifejlődése váltotta ki. Már a világháború előtti években is a hazai aviatika kialakulását nagy érdeklődés ksérte, a háború után pedig létrejött a magyar polgári repülés, mint a közlekedési rendszer új ágazata. Ennek kialakulása tükröződött a legjobban a múzeum gyűjteményében; a 8 db eredeti repülőgép, a számos modell, eredeti repülőgépmotor, légcsavar és műszer a múzeum kupolatermében és hosszcsarnokában kapott helyet, kitöltötte a múzeum légterét és jelentősen növelte az egyébként is meglévő zsúfoltságot. Az egyéb tárgyi gyűjtemények viszont csak igen kis mértékben bővültek. Különösen hiányolható, hogy a magán használatú közúti jármüvek - így a kerékpárok, fogatolt járművek, majd a motorkerékpárok és gépkocsik gyűjtésével a múzeum alig foglalkozott. Ez különösen feltűnő, ha figyelembe vesszük a két háború közti közúti közlekedés fejlődését, az útépítési program és a kapcsolódó hídépítések megvalósítását, a hazai gépjárműgyártásunk a háború előtti kezdeményezésekre támaszkodó kibontakozását, s egyáltalán a közúti közlekedési teljesítmények növekedését. A hajózás fejlődését a két világháború közti időszakban főleg a csepeli Budapest Vámmentes Kikötő 1928. évi megnyitása, valamint a Duna-Tengerhajózási forgalom 1934. évi megindítása képviselte. A múzeumban a hajózási tárgyak gyarapodása igen szerény volt: a második világháborúig a növekedés 30-40 db-ra tehető. A múzeumot 1942-ben ért bombatalálat pedig a hajózási gyűjteményt szinte teljesen elpusztította, csupán néhány eredeti hajófelszerelési tárgy maradt épen. A második világháború után újjáépített és 1966-ban megnyílt Közlekedési Múzeum életében döntő változás következett be. A régi múzeum, gyűjteményeinek gazdagsága, rendszerezettsége, magas színvonala és népszerűsége ellenére sem volt más, mint aminek készült: egy nagyszabású, demonstratív kiállítás. Intézményünk az első években tematikai hiányosságai ellenére - nemzetközi