A Közlekedési Múzeum Évkönyve 10. 1896-1996 (1996)

I. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum története és vezetőik életútja 1896-1996 között 5 - Katona András: A Közlekedési Múzeum munkássága 1990-től 75

Vezető 3 Tudományos terület Muzeológus 24 Könyvtár 6 Közművelődés 4 34 Műszaki osztály közvetlen 2 restaurátorok 8 kiáll.technikusok 6 fotó 3 gondnokság 10 takarító _7 36 Titkárság 3 Igazgatás 7 Gazdasági Osztály 13 Rendészet-porta+1 teremőr 17 Tartós beteg : összesen: 113 Nyugdíjas összesen; 94 Mindösszesen: 207 1. táblázat A múzeum dolgozói létszámának alakulása 1990.

V.1.-én Meghatározó körülményként jelentkezett, hogy a közlekedéstörténeti muzeális tárgyak és gyűjtemények kezelésében, nyilvántartásában és feldolgozásában az 1984-1990. közötti években megtartott revízió - valamennyi szakanyag tekintetében - elmaradásokat mutatott ki. Az elmaradások felszámolása, a belső ellenőrzés megerősítésével megindult. Az intézmény irányításának elvi alapjai, iránya A múzeum, mint intézmény azóta, hogy mint gyűjtő, kiállítóhely, az első komoly tudományos-technikai múzeumnak tekinthető Párizsi Művészetek és Mesterségek Nemzeti Konzervatóriuma 1802-ben - Vaucason tervei alapján elkezdte működését, alapfeladatai szempontjából keveset változott. így van ez akkor is, ha az 1960-as években fejlődésnek indult Science Centerek ma meghatározóak és úgy hirdetik magukat, hogy ők olyan intézmények, akik a szórakoztatás, az interaktív kapcsolat, a különlegességek és érdekességek révén bevonják a tömegeket a tudomány megismerésébe. A sikeres múzeumi munka alapja továbbra is a gyűjtés, a megőrzés és a közvetítés kiegyensúlyozott aránya. Változtak viszont a múzeum alapításával és működtetésével kapcsolatos felfogások. Ez leginkább abban jelenik meg, hogy eleinte a múzeum csak a kiemelkedőt gyűjtötte és mutatta be gyűjteményeit a gazdaságilag és kulturálisan magasabb társadalmi rétegeknek, mára azonban már a múzeum tágabb értelemben vett oktatási intézménnyé vált. A megváltozott és változó felfogások döntő hatással vannak a múzeum három lényeges funkciójából kettőre: először is a gyűjtésre és másodszor a bemutatásra. A múzeumok azt gyűjtik, ami a korszellem szerint megőrzendőnek látszik. Mivel a korok a tudományos kérdésfelvetéseket is befolyásolják, egy múzeum gyűjteménytörténete többnyire nem egyenes vonalú, hanem gyakori változásoknak van kitéve. E változásokat az Évkönyv gyűjtemény-bemutatással foglalkozó cikkeiben - a Közlekedési Múzeumot illetően jól nyomon lehet követni. A bemutatás (közvetítés) területén hasonló a helyzet, egy más begyűjtött tárgy a változó kérdésfelvetések és kívánalmak közepette hol "értéktelennek" bizonyulhat, hol bizonyos követelmények szempontjából az értékelése az "informatív" és a "nem informatív" közötti széles sávba eshet. A megőrzés változatlan fontosságú feladat, de az évek múlásával és ezáltal a gyűjtemények gyarapodásával sokszor megoldhatatlan helyzet elé állítja a technikai jellegű, így a közlekedési múzeumokat is. A változott és az állandó feladatok számunkra is meghatározták az elmúlt öt év vezetési, szakmai irányait. Amit természetesen a helyi felfogások és adottságok alapvetően meghatároztak. A legfontosabbak ezek között: - a tárgyak szakterületenként többé-kevésbé történeti sorrendben, de kizárólag funkcio76