A Közlekedési Múzeum Évkönyve 10. 1896-1996 (1996)

I. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum története és vezetőik életútja 1896-1996 között 5 - Veress István: A Közlekedési Múzeum munkássága 1980-1990 között 63

Veress István A Közlekedési Múzeum munkássága 1980-1990 között A Közlekedési Múzeum tevékenységét 1980­1990 között rendkívül intenzív munkálkodás jellemezte mind a tudományos, mind a fejlesz­tési, bővítési feladatokban. A múzeum felügyeletét ellátó Közlekedés és Postaügyi Minisztérium a közlekedési válla­latokkal, a járműiparral, a tudományos szerve­zetekkel együttműködve,- a múzeum 1966 évben befejeződött újjáépítése és megnyitása után, - sokrétűen segítette az intézmény fejlő­dését. Fontos volt, hogy az országos nagy­múzeumi feladatok színvonalas, - hazai és nemzetközi elismerést is elérő,- ellátása folya­matosan erősödő és fejlődő szervezeti kere­tekben, stbil anyagi ellátással történjen. A múzeum épületeinek, állandó kiállításainak bővítéseit több éves műszaki, gazdasági terve­ző munka készírtette elő. Az 1980-as évek elején a múzeum fejlődését jelentős mértékben segítették a tudományos kutatómunka, továbbá a múzeumi törvényt korszerűsítő kormányzati döntések és ezek végrehajtására kiadott főhatósági szabályo­zások. Ilyen volt például, hogy a tudományos kutatás országos rendjére és a kutatóhálózat korszerűsítésére vonatkozó minisztertanácsi határozatok alapján a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, az illetékes főhatósá­gokkal egyetértésben, a Közlekedési Múzeu­mot a közlekedéstörténeti kutatási feladatok ellátására országos kutatóhellyé nyilvánította. E döntés alapján kezdtük meg a múzeumi kuta­tómunka feltételrendszerének korszerűsítését, továbbfejlesztését. A müveődésügyi miniszter 18/1981./XII.5./ MM sz. rendelete a muzeális emlékek védel­méről szóló 1963. évi 9.sz. törvényerejű rendelet módosításával pontosította, bővítette az országos hatáskörű múzeumok, így a Közlekedési múzeum hatáskörét is. E rendelet alapján a közlekedéstörténeti emlékek védetté nyilvánítása - főhatósági engedélyezés nélkül - a múzeum hatáskörébe került, melynek alapján nőtt a múzeum felelős­sége, de csökkent az eljárásokkal kapcsolatos adminisztráció. A múzeumot felügyelő főhatóság, a KPM különös figyelemmel és központi anyagi támo­gatásokkal segítette a múzeum tudományos és fejlesztő tevékenységét. Támogatást kaptunk például a közlekedéstörténeti kutatómunka bő­vítésére melynek alapján kutatást kezdtünk a "A magyar közlekedés története" c. monog­ráfia megírásának előkészítésére. Védetté nyilvánítottuk a dunai folyamhajózás egyik jelentős történeti emlékét, a "KOSSUTH" gőzhajót, amelyet a MAHART ­tal együttműködve Múzeum Hajóvá alakí­tottunk ki, bemutatva benne a magyar folyam­hajózás és hajóépítés történetét. Budapesten a Városligetben a Budapesti Nemzetközi Vásár volt Híradástechnikai csarnokának átépítésével, annak 40 %-ában 1983-tól megkezdtük a Repülési Múzeum kialakítását. Folytattuk a Közlekedési Múzeum központi épületének 1979-ben megkezdett bővítésének építését. 1981-től birtokba vettük a múzeum budapesti Tatai úti raktárkomplexumát. Előkészületeket tettünk új vidéki filiálék kialakítására: Pakson vasúti múzeum, Balaton­füreden, a "Helka" hajóban balatoni hajózás­történeti kiállítás építésére. Felújítási munkákat végeztünk Párádon a Kocsimúzeumban, Budapesten a Deák téri Földalatti Vasúti Múzeumban 1982-ben újjárendeztük a hajózástörténeti 63

Next

/
Oldalképek
Tartalom