A Közlekedési Múzeum Évkönyve 10. 1896-1996 (1996)

V. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum filiáléi 317 - Dr. Mészáros Balázs: A Kossuth Múzeumhajó 335

1. ábra A Kossuth Múzeumhajó kerékdobja és kéménye Hasonló volt a szerepe az esztergomi járatnak, amely kombinált kofa- és kirándulóhajóként működött. Ez a fajta személygőzös egyébként valamenynyi európai állam belvízi hajózásában az egyik legsikeresebb típusnak bizonyult. Ma már csak a Rajnán és az Elbán közlekedik belőlük néhány példány. E típus hazai képviselői a hajótemetőben végezték, kettő kivételével. 1918-ban Komáromban kezdték építeni a "Jenő Főherczeg"-et, ahonnan 1919-ben elvontatták, majd miután 1923-ban Újpesten befejezték, mint "Szent László" kezdte meg működését. 1950-ben kapta a "Petőfi" nevet, amelyet ma is visel. Jelenleg a MAHART Újpesti Hajójavítóban félig felújítva várja további sorsát. Kétségtelen, hogy társai közül a legszerencsésebb sors a "Kossuth" gőzösnek jutott osztályrészül, hiszen hasonló típusból muzeális céllal rajta kívül egyetlen más hajót sem őriztek meg a Dunán. A hajó 1913-ban a Ganz-Danubius budapesti gyárában épült a MFTR részére, eredetileg mint "Ferencz Ferdinánd Főherczeg". Nevét 1919-ben - amikor minden olyan hajót, amelyik a Habsburg-dinasztia tagjainak nevét viselte valamilyen madárnévre kereszteltek át 336