A Közlekedési Múzeum Évkönyve 10. 1896-1996 (1996)

V. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum filiáléi 317 - Merczi Miklós: A Földalatti Vasúti Múzeum 325

1995 novemberében alakult a BKV égisze alatt egy operatív bizottság, amely arra volt hivatva, hogy szervezze meg és bonyolítsa le a "kisföldalatti" 100. évfordulóját. A Közlekedési Múzeum koncepcióját elfogadva a bizottság támogatta a Földalatti Vasúti Múzeum felújítását. Az a koncepció elsősorban az objektum építészeti megjelenésére helyezte a hangsúlyt. Az állomási rész megtartva az eredeti Gizella téri falat a felújított állomásokon alkalmazott Zsolnay csempeburkolatot kapott. Az aljzatot terrazzo anyagból készítettük el. Mivel az egész múzeum gépészeti berendezése kicserélésre került, a szellőzőcsatornák vonalvezetését meg kellett változtatni. Ezzel csökkent a vitrinek térfogata, viszont korhű plakátok elhelyezésére nyílt mód a félkör alapterületű burkolaton. A legnagyobb változás a vitrinek burkolatán történt. Az esztétikáját vesztett eloxált alumínium lemezeket a századfordulót visszatükröző tölgyfaburkolatra cseréltük. A járműveket védő korlátok is megújultak. Az erős mennyezeti beázást a Budapesti Műszaki Egyetem tervei alapján hosszú távra és tetszetős kivitelben szüntettük meg A tematikus részben több jelentős változás történt. A földalatti vasút történetét bemutató vitrinsor megfordult és így valóban a bejáratnál kezdődik a tablósor. A járművekhez és a századforduló hangulatához illeszkedik a grafikai megoldás, amely Kömíves István grafikus művész kitűnő munkája. A járművekben utazási jeleneteket rendeztünk be bábuk segítségével, amelyeket a Magyar Televízió Szcenikai Műhelye készített. A kiállításnak tulajdonképpen két blikkfangja is van: - egy dióráma M=l :25-ös léptékben. Ez a Deák teret mutatja be függőleges metszetben modellekkel, épületimitációkkal, - a másik egy számítógépes grafikai fantázia különleges vászonra vitt fotóeljárással, Zsolnay szegéllyel. 327