A Közlekedési Múzeum Évkönyve 10. 1896-1996 (1996)

I. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum története és vezetőik életútja 1896-1996 között 5 - Dr. Mészáros Balázs: A Közlekedési Múzeum története 1946-1967 között 19

Dr. Mészáros Vince t - Dr. Mészáros Balázs

1 A Közlekedési Múzeum története 1942-1967 között 1942 nyarán, közel félévszázados eredményes működés után a Budapest elleni légitámadásoktól tartó óvatosság bezáratta a főváros leglátogatottabb múzeumának kapuit.

2 1943-ban a gyűjtemény egy csekély részét óvóhelyre szállították, de az intézkedés sajnos nem érte el célját. A Közlekedési Múzeum épületét 1944. július 2-án és szeptember 17-én érő két bombatalálat a gyűjtemény háromnegyedét elpusztította. A megmaradt darabok többsége is sérülést szenvedett. Szerencsére megmaradt a mozdonymodell gyűjtemény legnagyobb hányada és a vasúti kocsimintáknak mintegy fele, bár sérült, de újjáépíthető állapotban.

3 Az ezt követő nagyobb arányú kiürítés eredménye sem volt egyértelmű: a főváros környékére magánházakba (Martonvásár, Alsógöd, Pilisvörösvár), később a MÁV Dunakeszi főműhelyébe menekített, de őrizetlen anyagban a rongálások és fosztogatások sok kárt tettek.

4 Egyetlen darab vészelte át sértetlenül a háborús pusztítást, a történetesen Budapesten maradt 1847-ből való "Derű" mozdonymodell, a vasúti gyűjtemény legrégibb s talán legértékesebb darabja.

5 A háború vihara után a múzeum megmaradt személyzete hősies erőfeszítéssel látott hozzá a romok eltakarításához, a megmaradt anyag mentéséhez, azonban magárahagyatottságában, anyagi támogatás híján az állagvédelmen túl nem juthattak (Lábra). 1946-ban a MÁV ideiglenes jelleggel kijavíttatta az épület egy részének megrongálódott tetőzetét, s ezzel lehetővé vált a megmentett tárgyak pillanatnyilag megfelelő raktározása. A helyreállításra azonban - az ország újjáépítésének fontosabb feladatai miatt - további intézkedés ekkor még nem történt. A múzeum ügyére - akárcsak az alapításkorismét egy rendkívül sikeres, a látogatók nagy tömegét vonzó kiállítás hívta fel a figyelmet. A budapesti Károlyi palotában rendezett közlekedési kiállítás - amelyet a köztársasági elnök nyitott meg 1947. április 30-án - az ország közlekedési infrastruktúrájának újjáépítése terén elért eredményeket volt hivatott bemutatni és népszerűsíteni. Erre az alkalomra helyreállították a múzeumi modellek egy részét, s a kiállítás bezárása után több ott bemutatott egyéb makett is a gyűjteménybe került.

6 A közlekedési minisztérium újból kiadta az intézmény szervezeti szabályzatát.

7 A meglehetősen sematikus szellemben fogant 79969/ 1948. sz. K.M. rendelet a múzeum célját a következőképpen határozta meg; "A Magyar Közlekedési Múzeum célja a közlekedés fejlődésének, valamint a közlekedésnél alkalmazott munkavállalók munka- és szociális viszonyainak szemléltetése".* Az alapvető kérdések megoldásán mindez nem sokat lendített. 1949-ben a MÁV Szakoktatási Tanácsa tervezetet dolgozott ki egy közlekedéstudományi központ létesítésére. E tervek szerint a múzeum régi épületét eredeti alakjában - a létesítendő intézmény és a múzeum céljaira emeletek beépítésével - állították volna helyre. Az építkezés azonban a magas költségigény miatt nem valósulhatott meg. Az épület és a gyűjtemény jövőjét illető kérdéseket továbbra is bizonytalanság övezte. A múzeum történetében új fejezet vette kezdetét 1951 tavaszán, amikor újjászervezését az akkor létesült Vasúti Tudományos Kutató Intézet (VTKI). s az intézeten belül dr. Mészáros Vince MÁV főtanácsos feladatává tették.

9 A múzeumi ügyek intézésével megbízott referens akkor még bizonyára nem sejthette, hogy e megbízással mind az intézmény, mind szemé19