A Közlekedési Múzeum Évkönyve 10. 1896-1996 (1996)

II. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek kialakulása, fejlődése 93 - Szabó Attila: A Közlekedési Múzeum repüléstörténeti és űrhajózási gyűjteménye 185

vadászgépek, de utasszállítás céljára csak a békekötést követően kerülhetett sor az első fémgép forgalomba állítására. Ez a típus lett az F-13-as. Magyarországon az első világháborút követő tiltó rendelkezések enyhítése után rövid időn belül megalakult két légitársaság. A konkurens vállalatok közül az egyik - az AeroExpressz ­pár éves többé-kevésbé sikeres üzemelés után szűnt meg, de a másik, a MALERT egészen a második világháború befejezéséig szolgálta a polgári légi közlekedést. A Junkers repülőgépek szempontjából érde­kes módon a korábban megszűnt AeroExpressz vállalat játszik számunkra jelentős szerepet, ugyanis ők alkalmazták az F-I3-as típusú gépeket a magyarországi sétarepüléseik, posta­szállításaik és a Budapest-Bécs távolsági összeköttetéseik céljára. Az Aero Expressz a típusból hat darabot üzemeltetett, később a MALERT is használt egyet a Balatonon. A hat AeroExpressz gépből egy baleset áldozata lett, a többit fokozatosan visszavásárolta a fő részvényes Junkers-cég és a világ különböző pontjain még hosszú évekig szolgáltak. A rendkívül jó repülési és üzemeltetési tulajdonságokkal rendelkező repülőgépeket licencben is gyártották és meglehetősen széles skálán mozgó módosításokkal fejlesztették to­vább. Nem volt kizárólagos utasgép: teherszál­lításra, mentőgépként, kísérleti sarkkutató re­pülőgépként és például mező/erdő/gazdasági célokra (permetezés) is sikerrel használták. Az Oerlikon repülőgépmotor Az Oerlikon gyártmányú különleges erőfor­rásból kettő darabbot vásároltak a magyar repülőgép-építők az 1910-es évek elején. A svájci iparnak a századforduló és az első világháború közötti időszakban meglehetősen visszafogott fejlesztései általában nem hoztak látványos sikereket. Kivétel volt a SWO (Schweizerische Werkzeugmaschinenfabrik Oerlikon), amelynek 36,8 KW-os (50 LE-s), rendhagyó műszaki megoldásokat hordozó gyártmánya olyan jellemzőkkel dicsekedhet, melyek az üzleti sikertelenség ellenére nap­jainkig a technikatörténeti kuriózumok rang­jára emelik. A mindössze 14 db-ot kitevő legyártott széria zömét természetesen a hazai (svájci) felhasz­nálók szerezték meg és használták. A svájci repülők egyik kimagasló úttörője, René Grandjean nem kevesebbre vállalkozott, mint a Genfí-tó átrepülésére, Oerlikon motorral. Ez a szerkezet megbízhatóságát bizonyítja. A kedve­ző teljesítményt pedig éppen egy magyar repülő, Székely Mihály 140 km/órás eredménye mutatja, aki a magyar sebességi rekordot az 1913-as repülőversenyen érte el. A genfi vá­ros-rész nevét viselő gyár termékén több olyan megoldást alkalmazott, amely az egyszerűség és a megbízhatóság követelményeinek a legin­kább megfelelő szerkezetet eredményezték. A repülőgépeknél igen hangsúlyozottan szüksé­ges kedvező tömeg/teljesítmény viszonyt az egyedülálló nyitott forgattyúsház révén sikerült a továbbfejlesztett változatban 1,6 kg/LE, akkoriban kitűnő értékre leszorítani. A kiegyensúlyozott, rázásmentes működés (amelyet a célszerű gyújtási sorrend támogat) mellett a kis légellenállás és a nagyon jó kilá­tás biztosítása olyan előnyök, amelyeket az 1910-es évek konstruktőrei is igencsak megbe­csültek és nagyra értékeltek. A mai jellemzők mellett leszálló sebességnek tekinthető 120­160 km/órás akkori maximális sebesség a fo­lyadékhűtés alkalmazását szorgalmazta, a mo­tor kialakítása ezt követi. Igen figyelemreméltó a főtengely csapágyazásának megoldása. Az ekkoriban kivételesen alkalmazott szerelhető gördülőcsapágyak kedvező súrlódási együttha­tója nagyon könnyen átforgathatóvá és a jó tel­jesítményű gyújtómágnessel együtt szinte bár­milyen körülmények között gond nélkül, egy­szerűen indíthatóvá tette a motort. Az alacsony hőmérséklet melletti üzemeltetési gondok elke­rülésére, amelyek repülőgépmotor esetén nem csak az évszakoktól, hanem a repülési magas­ságtól függően is jelentkezhetnek, két külön­álló porlasztót alkalmaztak a lehető legrövi­debb szívócsőhosszt eredményező beépítéssel. A második világháború előtti időszakban a feljegyzések tanúsága szerint raktározási gon­194

Next

/
Oldalképek
Tartalom