A Közlekedési Múzeum Évkönyve 10. 1896-1996 (1996)

I. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum története és vezetőik életútja 1896-1996 között 5 - Dr. Molnár Erzsébet: Az első 50 év: Banovits Kajetán, Geduly Gyula, Samarjay Lajos 7

6. ábra. Részlet a Közlekedési Múzeum kiállításából. A képeket Mináry József, a múzeum munkatársa készítette a harmincas években 1944-ben vetette fel ismételten a múzeum bővítésének gondolatát, mégpedig a, vasút 100 éves évfordulója alkalmából. Imrédy Kálmán MÁV elnöknek ismertette elképzeléseit, miszerint a legcélszerűbbnek egy új, Lágymányoson kialakított 5200 nm-es épületet tart. Samarjay a költségeket megtárgyalta dr. Bessenyei Zénóval, a közmunkatanács elnökével is, és úgy tűnt az elgondolás nem lehetetlen. Sajnos, mint az előző tervek esetében semmi sem valósult meg a háború miatt. Egyetlen kisebb építkezés történt, az épület keleti szárnyán, ahová néhány irodahelyiséget húztak fel ugyanis már nem a MÁV Vezérigazgatóságról irányította a múzeumot, hanem lehetőég szerint mindig ott tartózkodott. 1935-ben a könyvtárban bevezette a tizedes osztályozási rendszert, és egy kisebb olvasótermet is kialakított. Itt állította fel Széchenyi István szobrát, Nordio Nazareno alkotását. Samarjay nagy tisztelője volt a "legnagyobb magyarnak". Évente zarándokutat szervezett Nagycenkre. Éppen a zarándoklatokra hivatkozva, és azzal a múzeumügyet összekapcsolva fordult gróf Teleki Pál koronaőrhöz egy Széchenyi szobor ügyében: "....a vezető gondolatok, amelyekkel a legnagyobb magyar közlekedési ügyünket megalapozta, mellyel közgazdaságnak egyes hasznothajtó és uralkodó irányelveit kitűzte a múzeumban is meg legyen örökítve. "

27 Samarjay Lajos közművelődési és gyűjteményfejlesztő munkájában nagy hasznát vette, hogy korábban a MÁV elnöke volt. Az államvasutak elsőszámú vezetőjének lenni a két világháború között és még korábban is annyit 27 KM Adattár 64/934 17