A Közlekedési Múzeum Évkönyve 10. 1896-1996 (1996)
I. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum története és vezetőik életútja 1896-1996 között 5 - Dr. Molnár Erzsébet: Az első 50 év: Banovits Kajetán, Geduly Gyula, Samarjay Lajos 7
nem engedte ki a múzeum gyűjteményéből. A fennmaradt ügyiratok szerint Geduly anyagi okokból, és helyszűke miatt kevésbé tudta gyarapítani a múzeumot. Néhány jelentős műtárgy azonban ekkor került a múzeum tulajdonába, és lényegében a húszas évektől növekedett erősebben a nem vasúti tárgyak száma. A Közlekedési Múzeum máig legjelentősebb és legértékesebb repülőgépeit szerezte meg 1934ben, így a Justice for Hungary óceánrepülőgépet, a Junkers F-I3-as és egy Brandenburg típusú repülőgépet. Geduly Gyula már egyre inkább maga intézte és irányította a múzeum munkáját, természetesen sok külső és belső segítséggel. A hajdani szakbizottsági tagok illetve egy-egy szaktekintély mindig rendelkezésére állt. A múzeum néhány belső munkatársa pedig lelkesen és lelkiismeretesen segítette törekvéseit. Geduly, Banovitshoz hasonlóan személyes ügyének érezte a múzeum sorsának alakulását, érzelmileg is erősen kötődött az intézményhez. Geduly Gyula 1933-ban halt meg, utódjának Samarjay Lajost nevezték ki, aki 1934-ben kezdte meg a múzeum irányítását. Samarjay Lajos 1870. március 26-án született Pozsonyban (4.ábra). Az egyetemen gépészmérnöki oklevelet szerzett. 1892-ben a Kassa-Oderbergi Vasútnál indult a pályája, ahol 1918-tól igazgatóhelyettes lett. 1920-ban a MÁV Gépészeti Főosztályának vezetőjévé nevezték ki. 1927.július 23-tól Keleti Dénes utódjaként a MÁV elnöke lett. 1930-ban a Ganz Villamossági Rt, a Bánhidai Erőművel kapcsolatban szakértőként fordult hozzá. MÁV elnöksége idején indult el Magyarországon a vasút villamosítása, és kezdődött az "Árpád" sínautóbusz gyártása. Samarjay a vasút korszerűsítésének híve volt, a helyiérdekű vasutak forgalmában ő szorgalmazta a motoros üzem bevezetését. Érdekes módon azonban a magyar ipar büszkeségének tartott sínautóbuszt a harmincas évek végén korszerűtlennek minősítette. 21 20 KM Adattár 19/926 21 KM Adattár 9/939 4. ábra Samarjay Lajos Kis Farkas Imre festménye 1927-ben a Magyar Mérnök és Építészek Nemzetközi Szövetsége az igazgatói választmány rendes tagjává választotta. Samarjay földbirtokos családból származott, birtokaik Magyaróvár mellett voltak. Bátyja, Emil ügyvédként dolgozott Pozsonyban. Samarjayt múzeumigazgató korában földbirtokosi minőségében is megkeresték adakozási célból. 1934-ben MÁV elnökként ment nyugdíjba, és vette át a Közlekedési Múzeum vezetését. Tőle sem volt idegen a múzeumi munka, a múzeum légköre, hiszen 1912-től, tehát még Banovits időszaka alatt a Felügyelő Bizottságban dolgozott. 22 Samarjay Lajos számos érdeme közül kiemelkedik az, hogy felismerte milyen jelentős szerepe van a múzeumoknak a közművelődésben, és ennek érdekében intenzív propaganda munkába fogott. Minden alkalmat megragadott, hogy a Közlekedési Múzeumot megismerjék. Útmutatótáblákat helyeztetett el a ligetben a Fővárosi Pavilon mellett, az 22 Magyar Életrajzi Lexikon II. Bp., 1982. 566.p. Mináry József kéziratai a KM Adattárában, A MÁV Hivatalos Lapja, 1927., Vasúti Lexikon Bp., 1984. 595.p. KM Adattár 48/912 15