A Közlekedési Múzeum Évkönyve 10. 1896-1996 (1996)
II. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek kialakulása, fejlődése 93 - Dr. Frisnyák Zsuzsa: A vasúti gyűjtemény 141
Frisnyák Zsuzsa A vasúti gyűjtemény 1 A Közlekedési Múzeum legrégibb, legnagyobb darabszámú s mára a legnehezebb helyzetbe került gyűjteményei a vasúti gyűjtemények. A múzeum életében a vasúti gyűjtemények mindig különleges helyet foglaltak el. A múzeum fenntartója évtizedeken át a MÁV, valamennyi igazgató 2 és főigazgató szakterülete a vasút volt, sőt leggyakrabban közvetlenül a MÁV Igazgatóságról kerültek a múzeum élére. A múzeum első igazgatója a MÁV Igazgatóság gépészeti főosztályvezetője volt, többen miniszteri tanácsosok, a MÁV volt elnöke, a Vasúti Tudományos Kutatóintézet vezető alkalmazottai. De nemcsak a múzeum vezetőit adta a vasút, hanem 1945 előtt a teremőrök is mind a MÁV állományában 3 voltak. Az egyetlen múzeumőr (muzeológus) vasúti mérnök 4 volt. A vasúti műtárgyak első leltárnyilvántartása 1903-ban készült el. Ezeket a leltárkönyveket vezették 1944-ig. A múzeumépület 1944-es bombázásai, az azt követő fosztogatások, sőt a szovjet hadsereg rekvirálásai miatt 1953-ban új nyilvántartást kellett készíteni. 1968-tól napjainkig a múzeumi törvényben előírt leltárnaplókat vezetjük. 1968-ban a vasúti tárgyakat leltár szerint öt szakcsoportba osztották: - vasúti pálya, al- fel- és magasépítmény; - vasúti vontató jármüvek és tartozékaik; - vasúti kocsik és egyéb vontatott járművek; - vasúti távközlő és biztosító-berendezések; - egyéb vasúti berendezések. Gyűjteménygyarapítás és gyűjteményfeldolgozás A század első feléhez képest a gyűjteménygyarapítás fő irányai - összefüggésben a múzeológia, és a tárgyi forrástan fejlődésével megváltoztak. 1944-ig a múzeumi gyűjteménygyarapítás kérdésében egy rendszeresen összeülő felügyelőbizottság 6 döntött. Az 1910-ben kiadott katalógus 7 vagy az 1935-ben kiadott tárgymutató 8 szemlélete: a vasút nem más mint meghatározott technikai eszközök halmaza. 9 Imponáló precizitással összeállított tárgyegyüttesek készültek pl. a kocsirugókról, a sínkötésekről vagy sínmetszetekről. Eredeti járműveket nem gyűjtöttek, helyettük modelleket építtettek. Ma a vasútban az emberi életkörülmények gyökeres átalakítóját látjuk, melynek gazdaságfejlesztési húzóhatása is óriási. A gyűjtés ezért kiterjed az olyan típusú tárgyakra is, melyek képesek a vasutat a maga életszerűségében 10 bemutatni. Ilyenek pl. az állomási berendezések, eszközök, az eredeti jármüvek. Ma a gyűjteménygyarapítást alapvetően több szempont befolyásolja. Mindenekelőtt a maguk történeti fejlődésében komplett, de hiányosan létező tárgysorozatok összeállítására törekszünk konkrét darabok megszerzésével (pl. bizonyos vasúti jelzőtáblák, vagy egyenruha darabok még hiányoznak). Kiemelten kezeljük a vasúti közlekedés hétköznapjait, az utazás körülményeit bemutató tárgyak (pl. menetjegyszekrények, személykocsi ülések, utastájékoztató eszközök), valamint a jelenkori közlekedés meghatározó darabjainak (pl. a magyar IC kocsi berendezési darabjai, vagy tipikus állomási névtábla) megszerzését. A vasúti gyűjtemények leginkább ajándékozással gyarapodnak: az illetékes MÁV szolgálati helyektől könyvjóváírással, leselej141