A Közlekedési Múzeum Évkönyve 10. 1896-1996 (1996)

II. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek kialakulása, fejlődése 93 - Dr. Frisnyák Zsuzsa: A vasúti gyűjtemény 141

Frisnyák Zsuzsa A vasúti gyűjtemény 1 A Közlekedési Múzeum legrégibb, legna­gyobb darabszámú s mára a legnehezebb hely­zetbe került gyűjteményei a vasúti gyűjte­mények. A múzeum életében a vasúti gyűjtemények mindig különleges helyet foglaltak el. A mú­zeum fenntartója évtizedeken át a MÁV, vala­mennyi igazgató 2 és főigazgató szakterülete a vasút volt, sőt leggyakrabban közvetlenül a MÁV Igazgatóságról kerültek a múzeum élére. A múzeum első igazgatója a MÁV Igazga­tóság gépészeti főosztályvezetője volt, többen miniszteri tanácsosok, a MÁV volt elnöke, a Vasúti Tudományos Kutatóintézet vezető al­kalmazottai. De nemcsak a múzeum vezetőit adta a vasút, hanem 1945 előtt a teremőrök is mind a MÁV állományában 3 voltak. Az egyet­len múzeumőr (muzeológus) vasúti mérnök 4 volt. A vasúti műtárgyak első leltárnyilvántartása 1903-ban készült el. Ezeket a leltárkönyveket vezették 1944-ig. A múzeumépület 1944-es bombázásai, az azt követő fosztogatások, sőt a szovjet hadsereg rekvirálásai miatt 1953-ban új nyilvántartást kellett készíteni. 1968-tól napjainkig a múzeumi törvényben előírt lel­tárnaplókat vezetjük. 1968-ban a vasúti tár­gyakat leltár szerint öt szakcsoportba osz­tották: - vasúti pálya, al- fel- és magasépítmény; - vasúti vontató jármüvek és tartozékaik; - vasúti kocsik és egyéb vontatott járművek; - vasúti távközlő és biztosító-berendezések; - egyéb vasúti berendezések. Gyűjteménygyarapítás és gyűjtemény­feldolgozás A század első feléhez képest a gyűjtemény­gyarapítás fő irányai - összefüggésben a múzeológia, és a tárgyi forrástan fejlődésével ­megváltoztak. 1944-ig a múzeumi gyűjteménygyarapítás kérdésében egy rendszeresen összeülő felü­gyelőbizottság 6 döntött. Az 1910-ben kiadott katalógus 7 vagy az 1935-ben kiadott tárgy­mutató 8 szemlélete: a vasút nem más mint meghatározott technikai eszközök halmaza. 9 Imponáló precizitással összeállított tárgy­együttesek készültek pl. a kocsirugókról, a sínkötésekről vagy sínmetszetekről. Eredeti járműveket nem gyűjtöttek, helyettük modelle­ket építtettek. Ma a vasútban az emberi életkörülmények gyökeres átalakítóját látjuk, melynek gazda­ságfejlesztési húzóhatása is óriási. A gyűjtés ezért kiterjed az olyan típusú tárgyakra is, melyek képesek a vasutat a maga élet­szerűségében 10 bemutatni. Ilyenek pl. az állo­mási berendezések, eszközök, az eredeti jármüvek. Ma a gyűjteménygyarapítást alapvetően több szempont befolyásolja. Mindenekelőtt a ma­guk történeti fejlődésében komplett, de hiá­nyosan létező tárgysorozatok összeállítására törekszünk konkrét darabok megszerzésével (pl. bizonyos vasúti jelzőtáblák, vagy egyen­ruha darabok még hiányoznak). Kiemelten ke­zeljük a vasúti közlekedés hétköznapjait, az utazás körülményeit bemutató tárgyak (pl. me­netjegyszekrények, személykocsi ülések, utas­tájékoztató eszközök), valamint a jelenkori közlekedés meghatározó darabjainak (pl. a magyar IC kocsi berendezési darabjai, vagy tipikus állomási névtábla) megszerzését. A vasúti gyűjtemények leginkább ajándé­kozással gyarapodnak: az illetékes MÁV szolgálati helyektől könyvjóváírással, leselej­141

Next

/
Oldalképek
Tartalom