A Közlekedési Múzeum Évkönyve 10. 1896-1996 (1996)

I. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum története és vezetőik életútja 1896-1996 között 5 - Dr. Molnár Erzsébet: Az első 50 év: Banovits Kajetán, Geduly Gyula, Samarjay Lajos 7

A múzeum igazgatója, Banovits Kajetán tanulmányaiban (1911-ben és 1914-ben) a jelenlegi épület bővítése mellett foglalt állást, mivel szerinte a múzeumoknak mindenekelőtt a nagyközönséget kell szolgálnia. Mindenki számára nyitottá és elérhetővé kell tenni a gyűjteményt. Mind a diákok, mind a szakemberek, és főként a laikus közönség számára érthető módon kell kialakítani a kiállítást. Banovits maga tervezte meg az épület bővítését, és készítette el a költségvetést, mégpedig a legtakarékosabban. A másik elgondolás képviselője a Műegyetem neves tanára, dr.Zielinski Szilárd volt. Szerinte a múzeumnak elsődlegesen oktatási funkciókat kell betöltenie, éppen ezért a gyűjteményt a Műegyetem mellé kell telepíteni, ahol a diákok helyben tanulmányozhatják a járműveket, a különböző szerkezeteket. Pecz Samuval, a kor kiváló építészével készíttette el a terveket. A vitában sok érv és ellenérv elhangzott, legtöbben azonban Banovits javaslatát támogatták. A későbbi igazgató , Geduly is mellé állt; nemzetközi példákra hivatkozva jegyezte meg, hogy sem a párizsi, sem a müncheni, sem a londoni múzeum nincs az egyetem mellett.

14 Banovits Kajetán 1915 december 7.-én halt meg. Utódjának Geduly Gyulát nevezték ki, aki 1852-ben született Besztercebányán {3.ábra). Pályáját a vasútnál kezdte, a Pest-Zimonyi vasútvonal építésénél. Később a Közmunka és a Közlekedési Minisztériumban alakult műszaki tanács tagja lett. Innen a Kerekedeimi Minisztériumba helyezték, ahol 1895-ben osztálytanácsossá nevezték ki. 1896-ban a MÁV igazgatóhelyettese lett. 1898-ban március 1-én a kereskedelmi miniszter rendelete alapján 14 Banovits K.: Tanulmány... 1911. ésl914., dr. Dienes Istvánná: A Közlekedési Múzeum bővítésének tervei századunk elején. A Közi. Múz. Évk. VI. (Szerk.: Dr. Czére Béla), KÖZDOK, Bp. , 1983. 403-424.p., KM Adattár Szakbizottsági jegyzőkönyvek 1911,1914., dr. Molnár £.: Bp., 1994. 340-342.p. Egyébként már a milleniumi kiállítás alatt is felmerült, hogy a MÁV egy új palotát fog építeni a gyűjtemény számára. Vasutasok Lapja, 1897. ápr. 11. 8.p. 3. ábra Geduly Gyula. Kis Farkas István festménye Gedidyt az Építési Főosztály igazgatójának egyedüli helyettesévé nevezték ki, és a MÁV mühelyszolgálatának vezetését is rábízták. 1902-ben miniszteri tanácsos és a MÁV Építési és Pályafentartási Főosztályának igazgatója lett. A vasút területén a műszaki fejlesztések, beruházási munkálatok szervezésében ért el eredményeket. A közforgalmú vasutak kitűnő ismerője volt. Felkészültségét bizonyítja, hogy a millenniumra kiadott országos jelentésben az ő összeállítását olvashatjuk a vasutakról.

15 Szaktudásának hiteles bizonyítéka az is, hogy a német műszaki bizottság elnökének választotta. Geduly Gy.: Közforgalmú vasutaink alépítménye az 1896. évi ezredéves kiállításon in: 1896. évi ezeréves kiállítás eredménye szerk.: Matlekovits Sándor Bp., 1898. 643-748.p. 13