A Közlekedési Múzeum Évkönyve 10. 1896-1996 (1996)

II. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek kialakulása, fejlődése 93 - Bálint Sándor: A gépjárműgyűjtemény fejlődése 123

kerékpárokat keres a Közlekedési Múzeum megvételre. 547-en jelentkeztek. Sikerült a bejelentkezettek mindegyikét felkeresni, járműveiket megvizsgálni. Kiderült, hogy többségük külföldi gyártmányú, vagy használhatatlan roncs, de akadtak magyar típusok is. Ekkor sikerült megszerezni a szakemberek által is elfelejtett BMG (Barta Motor és Gépgyár) kismotorkerékpárt, pedig az 1930-as években, a WM gépek megjelenéséig a legnagyobb számban gyártott motoros egynyomú volt Magyarországon; a gyűjteménybe került néhány Méray gyártmány, továbbá Mátra 98-as teleszkópos segédmotorkerékpár stb. Érdekes, hogy az apróhirdetésre hivatkozva 4-5 év múlva is érkezetek bejelentések a múzeumba. Néhány külföldi gyártmányú motorkerékpárt is megvásárolt a múzeum (3.ábra), sajnos keveset, oka a vásárlási keret szűkössége volt. A járművek néhány tartozékát, alkatrészét is átvette a múzeum, így bővíteni lehetett a külön gyűjteményeken belüli tárgyak számát; bővült tehát a lámpák, a villák, a nyergek, kerekek kollekciója. A motorkerékpár-gyűjtemény alapjainak lerakása idején - és azóta sem - volt cél motorkerékpár modellek építése. Összesen két motorkerékpár-modell található a nyilvántartásban: a Rubint Ferenc építette, Bánki Donát elképzelését tükröző, Hildebrand és Wolfmüller mintájára összeállított jármű kicsinyített mása, valamint a Danuvia gyártól átvett Danuvia 125 típus modellje. A modell-építés sokba kerül, vannak fontosabb történeti járművek, amelyek megmintázásra várnak. A motorkerékpárok számát 1975-ben abszolút típustiszta példányokkal sikerült gyarapítani. Mint ismeretes központi intézkedésre 1975-ben megszüntették a magyar Pannónia motorkerékpárok gyártását. Szinte az utolsó pillanatban vette meg a múzeum az utolsó P 12-es, P 20-as, P 2l-es típusok egy-egy példányát. A múzeum 1968-tól a motorkerékpárokat és az autókat párhuzamosan gyűjti. Általában a pénzügyi lehetőségek szabják meg az átvett műtárgyak számát. Akadt olyan esztendő, amikor mindössze 6 db gyújtógyertyával gyarapodott 1968-tól hivatalosan - a "Géperejű, pályához nem kötött közúti közlekedési eszközök és egyéb tárgyak" elnevezésű gyűjtemény. Az 1960-as évek második felében léptékváltásra került sor a modellek kollekciójában. Míg korábban a történelmi gépkocsik M=l:5 méretben készültek, 1968-tól M=l:10, M=l:25 lett a kicsinyítésük aránya. Ennek oka az eredeti járművek méreteinek megnövekedése volt. Az Ikarusok csuklós típusai elérték a 16 méter hosszúságot, sőt egyes típusaik még en-nél is hosszabbak, a Rába és a Csepel teher-autók, a nyergesvontatók félpótkocsijukkal is jóval meghaladták a 10 métert. Ezek modelljeinek M=l:5 léptékben való megépítése igen nagy összegekbe került volna egyrészt, másrészt például egy 3,2 m hosszúságú modell belső szerkezetén bizonyos változtatásokat kellett volna végrehajtani ahhoz, hogy a kicsinyített jármű saját tömegét elbírja. A saját tömeg megnövelése viszont mozgathatóságát, szállítását megnehezítette volna. Az M=l :25-ös lépték két célt is szolgált. Kiállításuk gond nélküli, könnyen kezelhetők, csomagolhatók, elkészítésük nem túl költséges. A kiállítástechnikai szempontokon túl, az elpusztult, eltűnt járművek nagyobb modelljeinek rekonstruálásakor kapnak fontos szerepet. Azok a régi magyar autók, melyeknek műszaki dokumentációja már nincs meg, újraszerkesztésük után modelljük M=l:25 méretben készült el. A modellek a "prototípus" szerepét töltik be. A róluk készült felvételek nagyításai kitűnően összehasonlíthatók az eredeti járműről készült nagyításokkal. A kicsinyített jármű és az ennek alapján is bővített rekonstrukciós rajz teszi lehetővé a részletesebb, tökéletesebb, élethübb modell megépítését. íly módon készült el a Rába AF (4. ábra), a Rába L, a Rába Super, a Rába 3 típusú autóbuszok, a Rába Super teherautó, a MÁVAG Lo 3500-as teherautó M=l :25-ös léptékű kicsinyített mása (5.ábra). A gépjármű gyűjtemény bővítését a raktárak szűkössége is akadályozza. A Tatai úti ideiglenes raktár birtokba vételekor már kicsinek bizonyult. Az 1970-es évek elején újabb építkezés indult meg a Tatai úton. Az ideiglenes raktárakat 128