A Közlekedési Múzeum Évkönyve 10. 1896-1996 (1996)

II. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek kialakulása, fejlődése 93 - Szabó László: Az út-híd gyűjtemény 101

elkülönített raktárba költözött a gyűjtemény. 1992 folyamán a hajózási gyűjteménnyel közös térbe került át az anyag. A gyarapítás tapasz­talatai alapján alakult ki a "tanulmányi raktár" koncepciója. Ennek lényege az, hogy a gyűjtemény mint eszköztár, demonstrációs bá­zis, bekapcsolható a műszaki közép és felső­oktatásba. Ezzel a technikai, technológiai fejlődésnek olyan részletei és dokumentumai is közismertekké válhatnak, amelyek a kalasszi­kus kiállítási módszerekkel nem tehetők köz­kinccsé. E koncepció szellemében építettük a "közepes" méretű tárgyak számára a fedett és oldalról védett tárolóteret. Az elhelyezés és az állagmegóvás fejlesztése új távlatokat fog meg­nyitni a gyűjtemény fejlesztésében. Az 1980 óta a múzeumban, az út-, híd­gyűjtemény részvételével, vagy rendezésében megvalósult kiállítások közül a következők voltak a jelentősebbek. 1984. Informatika a közlekedésben és a hírközlésben. Ezideig az egyetlen ilyen próbálkozás a társcégek és az oktatási és kutató intézmények részvételével. 1987. Új állandó kiállítás, közúti szekció. A fogatolt és a gépjármű gyűjteménnyel közös komplex kiállítás jött létre az új épületben, a közúti közlekedés történetének bemutatására. 1989. 125 éves a Magyar Aszfalt. Vállalattör­téneti kiállítás, mely beágyazódott a magyarországi aszfaltipar és az aszfaltút-építés történetébe és egyúttal kitekintett az aszfalt, mint építőanyag felhasználásának történetére is. 1992. A tanulmányi raktár első ütemének megvalósulása. Elkészült az acélszer­kezetű térlefedés és polcrendszer. A tárolótérben elhelyeztük a nagyméretű, kevésbé klímaérzékeny tárgyakat az előzetes tervek szerint, elkülönítve az úttartozékokat, a hídelemeket, a külön­böző funkciójú eszközöket, berende­zéseket. 1993. A komáromi átkelőhely. A komáromi Erzsébet Duna-híd építésének 100. évfordulója tiszteletére, a tervezés, az építés eseményeit bemutató kiállítás a régió komplex közlekedéstörténeti - és így hadászati, kereskedelmi jelentősé­gével is foglalkozott. Egyúttal röviden tárgyalta azt a fejlődési folyamatot, melyen a magyarországi hídtervezés és ­építés eljutott az Erzsébet-híd megva­lósításáig. 1995. A magyarországi autópályák építésének 35 éves története. Tablókon, anyagmin­ták, műszercsoportok, technológiai és csomóponti modellek, gépmodellek segítségével tárja a közönség elé Ma­gyarország gyorsforgalmú úthálóza­tának, autópálya-rendszerének kialaku­lását, fejlődését, kapcsolatait az európai hálózattal, valamint a fejlesztés várható irányait és lehetőségeit a tervezéstől a környezetvédelemig. A kiállításhoz kapcsolódott egy építő és üzemeltető gépeket, berendezéseket bemutató gép­kert létrehozása is. Az út-, hídgyűjtemény munkájában folyama­tosan támaszkodik a társcégek segítőkész­ségére, a kapcsolatrendszer minden jelentős céget magába foglal. Ebben a kapcsolatkörben az egyik jelentős csoport a Hidak Társasága keretében létrejött szerveződés. A kezdemé­nyezés eredeti célja az volt, hogy egy nemzet­közi konferencia keretében vizsgálja a Duna szerepét a mellette lakó népek közötti kul­turális transzfer területén. Lehetőséget kívánt adni a különböző tudományterületen dolgozók­nak arra, hogy kutatási eredményeiket, tapasz­talataikat, véleményüket kicseréljék. E kapcso­latrendszer komplex vizsgálata során több rendezvény jött létre. A jelentősebbek: 1991. Nemzetközi emlékülés Széchenyi szü­letésének 200. évfordulója tiszteletére; 1992. Hidak a Dunán, nemzetközi konferen­cia; 1993. Nemzetközi tanácskozás és emléktábla­avatás a Korinthoszi csatorna építésé­nek 100. évfordulója és a magyar alko­tók tiszteletére. A következő esemény - a társintézmények összefogásával - a Ferencz József híd áta­dásának 100. évfordulója tiszteletére rendezen­dő emlékülés lesz 1996 októberében. 105

Next

/
Oldalképek
Tartalom