A Közlekedési Múzeum Évkönyve 10. 1896-1996 (1996)

II. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek kialakulása, fejlődése 93 - Dr. Frisnyák Zsuzsa: A vasúti gyűjtemény 141

megvásárolható külföldi vasútmodellek nem tartoznak gyűjtőkörünkbe. Ilyen modelleket korlátozott számban csak ajándékba fogadunk el. A múzeum gyűjteményi leltárába nem kerülnek be. 13. Természetesen az „eredeti" járművek nem a gyárban beszerelt alkatrészeik halmazából állnak, hanem a használat során kicserélt alkatrészek együttesei. Járművek üzemeltetése során számtalanszor kicserélték alkatrészeiket, a leltárba került mozdony nagy valószínűséggel teljesen különbözik gyári új állapotától, még akkor is, ha egy mozdony konstrukciója üzemi élettartalma alatt nem változott meg lényegesen. 14. 1944 előtt egyetlen eredeti vasúti jármű került a múzeum leltárába, de a helyhiányra hivatkozva még ezt sem hozták be az épületbe, s így hamarosan elpusztult. 1908-ban a múzeum megszerezte a MÁV-tól a leselejtezésre váró, 1870-ben épített 1. psz. udvari termeskocsit. A kérő levél megindokolja, miért tér el a múzeum gyűjtési elveitől. "Javaslatom indoklásaképpen megjegyzem, hogy más hasoncélú múzeumnál is meg van azon igyekvés és gyakorlat, a legrégibb szerkezeteket nemcsak mintában, rajzban és fényképben, hanem lehetőleg természetben is megörökíteni, sőt egyes tárgyak néha csupán csak felhasználójuk vagy használójuk iránti kegyeletből is megőriztetnek... Jelen esetben ennélfogva úgy műszaktörténeti mint kegyeleti szempontból kívánatos volna a szóban forgó kocsit, mint kiválóan muzeális becsű tárgyat továbbra is megőrizni..." A Közlekedési Múzeum előterjesztése a MÁV Igazgatósága részére, 1908. KM Adattára. 15. Tudomásom szerint az 1970-es évek elején a vasúti muzeológus és múzeum szakértői dolgozták ki az első, megőrzésre javasolt vasúti járművek listáját. 16. Pl. 424-es sorozatú gőzmozdonyból 5 darab (valamennyi rossz állapotban) van a múzeum leltárában. 17. Egyedüli kivétel a nagycenki mozdonyskanzen, melynek évi rendes karbantartására a múzeum költségvetésében egy elkülönített összeg szolgál. 18. A mozdonyok többségének nincs kölcsönzési szerződése, a jármüvek karbantartásának, rendszeres letisztításának és lefestésének feladata nem lett tisztázva. Ki viseli a mozgatási költségeket, mi történik, ha a kölcsönvevő nem gondoskodik a jármű biztonságáról, s a legértékesebb alkatrészek eltűnnek róla stb. A járművek őrzőinek csak elméleti a felelőssége. 19. A kölcsönzés felmondása után, a helyszíni szemlén a mozdonyon a következő hiányosságokat találtuk. A mozdony bal oldalán, a hengeren mindkét (tolattyú és henger) kenőcső csatlakozás hiányzik. A lövettyü és a vízorsó hiányzik. A mozdony jobb oldalán mindkét kenőcső csatlakozás hiányzik. A kenőolajszivattyú megvan, 5 csatlakozás volt felhasználva, a kenőcsövek részben le vannak vágva. A vezetőálláson: 3 db kimosó fedél, mindkét lövettyü gőzbeeresztő kar, a gőzsíp, az állványcső hiányzik. A gőzszelepek hiányosak: szelepszáruk elgörbített, a szelepmozgató kerekek hiányoznak. A vízállás mutató fej hiányos: az első fej hiányzik. A homlokfalon és hátfalon összesen 4 db ablak hiányzik. Ugyancsak a homlokfalon 2 db kerek kitekintő ablak hiányzik. A tűzirácsok valószínűleg megvannak, állapotukat a szemét miatt nem lehetett megállapítani. A hengerkazánon: a jobb oldali rugós biztonsági szelep hiányzik, a jobb oldali víztartály fedele hiányzik. A hengerkazán alsó része rozsdamart. A füstszekrény belseje, valamint a szikrafogó és az ajtó elég jó állapotban van, a kisebb hiányosságok: a tolózár rögzítőcsap feje törött, egy db kallantyú hiányzik, a füstterelő lemezek elégtek. Hiányzik a szikrafogó szita. 20. Szilárd meggyőződésem, hogy a Közlekedési Múzeumnak a jármüvek állagvédelmére kell koncentrálni a jövőben. A szoborszerüen kiállított járműveket össze kell gyűjteni egy fedett, zárt jármücsarnokba, részletes állapotfelvételeket készíteni, s megadni a korrózióvédelmet, így utódainknak megadjuk az esélyt egy jelentős és fontos vasúti múzeum létrehozására. Ha ezt nem tesszük meg, pár évtized múltán nem lesz semmink. 156