A Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 1896-1971 (1971)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 167 - Dr. Halász Tibor: A közforgalmú személyszállítás fejlődése Magyarországon a XIX. és XX. században 197

VASÜT Az első gőzüzemű vasút forgalma — Pest és Vác között — 1846 július 15-én nyilt meg. Ezt követte 1847-ben a pest—szolnoki és bécsújhely—soproni vonal megnyitása. Ezek a vonalrészek egy nagy vasútépítési terv első részei voltak, tehát semmi esetre sem tekinthetők olyanoknak, amelyektől nagy gazdasági jelentőséget lehetett volna várni. A forgalmi adatok azonban meglepőek. A p^st—váci vonalon 1846-ban, öt és fél hónap alatt 142 ezer utast szállítottak, ezek összesen 3810 ezer utaskilométert tettek meg. Az átlagos utazási távolság: 27 km volt (Pest és Vác között a távolság 33 km). Naponta átlagban 836 utast szállítottak, az egy vonal-kmre jutó napi utaskilométer 687 volt. Ezt a forgaldmsűrűséget a vasút csak 1854-ben érte el; azután az első világháborúig az átlagos forgalomsűrűség minden évben jóval alatta maradt az 1846. évinek. Az 1846. évi nagy személyforgalmat kizárólag az okozta, hogy a vasút — mint újdonság — vonzotta az érdeklődőket. Ha figyelembe vesszük, hogy akkor Pestnek kb. 100 ezer, Budának és Óbudának kb. 42 ezer lakosa volt, és ha ezeknek csak egy negyede utazott kíváncsiságból a vasúton, ez oda-vissza már 71 ezer utazás, ami az összes utasszámnak a fele. Az 1854 évi feltűnően nagy utasszámot részben a háborús készülődések (ekkor volt a krími orosz—török háború) miatti katonaszállítások okozták. 1854-ben a katonaszállítások az összes utaskilométernek 51,2%-át tették, míg az előző három évben kb. 36,1—36,7% volt. De a polgári utazások is jelentősen növekedtek, mint ezt a 8. táblázat adataiból láthatjuk. Ez a politikai elnyomás bizonyos enyhülésének is tulajdonítható. 8. táblázat A MAGYAR VASUTAK UTASFORGALMA Megnevezés összes utasszám (1000 fő) ebből polgári utas összes utaskilométer (1000) ebből polgári utaskm 1851 1852 1853 605 921 924 476 716 704 51010 66 480 71 740 32 320 42 530 45 440 1854 1 234 818 118 620 57 820 A pest—szolnoki vonal jelentősége már 1848 végén, a szabadságharc eseményei miatt nagy lett. Ezen a vonalon menekült a magyar kormány Pestről Debrecenbe. 1849-ben a vonalnak elsősorban katonai jelentősége volt, a polgári forgalom csökkent. A vasúti személyszállítás utasszámban, de főleg utaskilométerben mérve Budapest és Bécs közötti vasúti összeköttetés üzembehelyezésével, 1851-ben növekedett meg ugrásszerűen. Ekkor az utasforgalom már elérte és ez után túlszárnyalta a gőzhajók személyszállítását. 14* 211