A Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 1896-1971 (1971)

Dr. Csanádi György: Előszó 5

ELŐSZÓ 75 éves a Közlekedési Múzeum, közlekedésünk e nagyrabecsült, köz­szeretetnek örvendő kultúrközpontja. Háromnegyed évszázad már történelmileg is jelentős idő; ez alatt generációk váltották egymást, népünk és országunk nagy viharokat, hatal­mas politikai-társadalmi változásokat élt meg. A Múzeum alapításakor még javában tartott a „boldog" Ferenc József-i korszak, a feudális örökségen kibontakozó magyar kapitalizmus a millenniu­mi ünnepségek káprázatában élt. Ebben a világban jött létre a Közlekedési Múzeum, amely azonban — hála a lelkes műszakiak, a hivatásukat szerető öreg és fiatal szakemberek alkotó munkájának — Európa egyik legszebb ilyen intézménye lett. Ezt követően fél évszázadon át szolgálta a műszaki haladás ügyét, nevelte az ifjúságot a technika megismerésére. A felnőtt generáció ma is hálával és szeretettel emlékezik azokra a nagyszerű élményekre, amelyeket a gazdag gyűjtemények csodálata közben szerzett. A második világháború során a Múzeum is osztozott a magyar közle­kedés sorsában: pompás gyűjteményei csaknem teljesen elpusztultak. De megsemmisült az a hivalkodó és a Múzeum lényegéhez nem tartozó sal­lang is, amibe alapításakor öltöztették. Több mint 20 esztendő kemény munkájára volt szükség, hogy az új múzeum a mi szocialista társadalmunk eszméit és céljait szolgálva, a réginél is gazdagabb tartalommal felépüljön. A Múzeum 1966. évi megnyitása óta eltelt öt esztendő nem nagy idő, de ez alatt tanúi lehettünk az új Közlekedési Múzeum nagyszerű kivirág­zásának, évről-évre tapasztalható gyors fejlődésének, gyönyörködhettünk változatos és ötletgazdag kiállításaiban, örülhettünk belföldi és nemzetközi sikereinek, egyszóval annak, hogy a mi múzeumunk valóban „élő múzeum­má" lett. A Múzeumnak ez az első évkönyve, amely a 75 éves jubileum évében kerül az olvasó kezébe: — névjegy. Névjegye egy olyan országos intéz­5

Next

/
Oldalképek
Tartalom