A Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 1896-1971 (1971)

Dr. Czére Béla: A 75 éves Közlekedési Múzeum 7

4. táblázat A MÚZEUM LÁTOGATOTTSÁGA AZ 1966—1970. ÉVEKBEN A látogatóik száma Év egyéb hazai a Múzeumban Tihanyban és külföldi kiállításokon* összesen 1966 115 978 236 187 92 895 445 060 1967 67 268 218 495 145 332 431 095 1968 76 863 208 170 137 500 422 533 1969 88 468 227 150 127 200 442 818 1970 81 237 236 405 35 400 353 042 Összesen 429 814 1 126 407 538 327 2 094 548 * Részben közölt, részben becsült adatok alapján. kedő látogatottsága egyébként bizonyítja, hogy az idegenforgalmilag erősen frekventált területeken lévő múzeumok milyen nagy népszerűségre számíthatnak. A látogatottság a Múzeum épületében 1966-ban volt a legnagyobb; az újdonság varázsának múlásával azután visszaesett, — miként az várható is volt. Ez mégis a múzeumi propaganda és közönségszervezés fontosságára, a „public relation" tevékenység kifejlesztésére hívta fel a figyelmet. 1968-tól módszeres propagandamunkát fejtettünk ki. Kiadtuk a Múzeum első prospektusait, kisebb emléktárgyakat, képeslapokat hoztunk forgalomba, plakátjaink megjelentek a főváros utcáin és a járműveken. A Múzeummal foglalkozó sajtóközlemények, rádió- és televízió-riportok száma gyorsan emelkedett. Elkészült a Múzeumunkat bemutató első, 20 perces színes film is. Az iskolák felé irányuló közönségszervező tevékenységünk hatására nőtt a csoportos látogatók száma. A negyedévenként megrendezett ifjúsági múzeumi totó — és annak értékes díjakkal jutalmazott záró-vetélkedői — szintén számos új múzeumlátogatót szereztek számunkra. Ha arra a kérdésre keressük a választ, hogy mi a különbség a régi és az új Közlekedési Múzeum közt, akkor azt — sok minden más mellett — elsősorban abban jelölhetjük meg, hogy a mai Múzeum tudományos intézménnyé vált. Ennek alapvető feltételeit a közlekedési kormányzat azzal biztosította, hogy a Múzeum éves anyagi ráfordításai és személyzeti létszáma ma egy nagyságrenddel nagyobbak, mint a 30-as években voltak. De nem kis szerepe volt ebben annak a felfokozott igénynek sem, amelyet szocialista társadalmunk támasztott általában a múzeumi munkával, valamint a közlekedésben a tudományos tevékenység kifejlesztésével szemben. Valójában ez utóbbi teremtette meg az előbbit is. Múzeumunkban a tudományos tevékenység elemei már az újjáépítés legnagyobb gondjainak megszűnése után kezdtek kibontakozni, majd — leginkább 'A kiállítások forgatókönyveinek kidolgozása, anyaguk feldolgozása során — 44