A Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 1896-1971 (1971)

III. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeiből 309 - Új szerzeményű fénykép-dokumentumok a magyar—szovjet légiforgalmi kapcsolatok kezdeteiről (Rév Pál) 341

a légi járat kijelölendő vonala a Kárpátokat szeli át. Meg kellett győződni arról, hogy műszakilag a repülőgép és szakmailag a pilóta alkalmas-e — a kedvezőtlen légköri viszonyokkal szembeszállva — a légijárat" ügyét sikerre vinni. Az illetékes szerveknek ugyanis még élénken az emlékezetükben élt a Budapest —Bécs között 1918-ban létesített első légiposta-járatunk kudarca. A két ország között 1919 áprilisában, majd májusában sikeresen végrehajtott nevezetes repülési kísérletek megerősítették azt a meggyőződést, hogy a szakértelem és műszaki feltételek szempontjából a légi járat megindításának nincs akadálya. Viktor Hodorovics mérnök-pilóta, az Orosz Repülők Szövetségének elnöke 1919 április 15-én L. V. G.

3 típusú kétüléses, 220 LE-s Benz-motorral felszerelt kétfedelű repülőgéppel Kievből indulva Budapesten a rákosmezei repülőtéren szállt le. A több mint 1000 km-es légiutat 8 óra alatt repülte be.

4 Útitársa, a szovjet kormány által megbízott magasrangú vezető, tárgyalásokat folytatott a magyar szervekkel. Egyetlen repülési szaklapunk

5 talán túlzó derűlátással, de Hodorovics sikeres távolsági repülésétől fellelkesedve így írt: „Budapest—Kiev és Budapest—Odessza légi járatok megindítása — amint értesültünk — már csak napok kérdése. Különösen a jelenlegi politikai helyzet 1. ábra. Viktor Hodorovics mérnök, a Kiev—Budapest—Kiev légiút szovjet pilótája 3 LVG = Luftfahrzeug—Verkehr Gesellschaft (Berlin). A „C" betű a típusjel után a légierőkhöz való tartozást jelenti. (Lásd még a 7 lábjegyzetet is.) 4 L. Aviatika, 1919. évi 6. sz. 72. p. 5 Aviatika, a Magyar Pilóták Szövetségének Hivatalos lapja. Fel. szerkesztő: Prodán György. 342