A Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 1896-1971 (1971)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 167 - Tisza István: Adatok „A Magyar Mérnök-Egyesület Közlönye” alapításának előzményeihez 301

binak kiadását, mihelyt körülményei megengedik, fogancdosítani szándékozik . . ."

7 A megalakuló Mérnök-Egyesületnek azonban mégis lett egy ideiglenes közlönye, mielőtt még a sajátja megjelenhetett. Az alapító közgyűlésen elhangzott Szathmári Károly javaslata: „Szathmári Károly úrnak azon javaslata olvastatott fel, miszerint „Magyarország anyagi érdekei" c. lap a mérnök egylet közlönyéül használtassék. Szathmári Károly úr ajánlata határozatul emeltetett."* Ez a jegyzőkönyv csak a szeptember 8-i számában jelent meg a „Magyarország anyagi érdekei" c. lapnak, de már az augusztus 11-i szám bejelenti a „Vegyesek" rovatban, hogy: „lapunkat a Magyar Mérnökök Egyesülete, addig, míg saját szaklapot alapíthat és indíthat meg, — az augusztus 5-i nagygyűlésen közlönyéül választotta."

9 A mérnökegylet későbbi könyvtárnoka, Lósy—Schmidt Ede így ír erről:

10 „A mérnökegylet első közgyűlését a Magyar Gazdasági Egyesület székházában tartották 1866. augusztus 5-én, és az ezt követő két napon. A közgyűlésen egyúttal azt is elhatározták, hogy mindaddig, amíg az egyesület abba a helyzetbe nem jut, hogy saját közlönyt alapíthasson és indíthasson, a Szathmári Károly szerkesztésében megjelenő „Magyarország anyagi érdekei" című közgazdasági folyóiratot választják az Egylet ideiglenes közlönyéül. A Szathmári folyóirata tehát 1866. augusztus 5-től 1867. szeptember 5-ig, vagyis a Magyar MérnökEgylet Közlönye megindulásáig, egy évnél hosszabb időn át szolgálta az Egylet érdekeit és ügyeit. Ebben a folyóiratban jelentek meg ugyanis többek között az Egyletnek az 1866. és 1867. évi közgyűlési jegyzőkönyvei, Hollán Ernőnek 1866. augusztus 5-én elmondott legelső elnöki megnyitó beszéde, valamint az Egyletnek a két közgyűlés időpontja között, a Magyar Tudományos Akadémia Kisfaludy-termében havonként megtartott választmányi üléseinek jegyzőkönyvei is." Az 1867. év május 20—21-én tartott közgyűlésen aztán elhangzott a közlönyalapító indítványa is." „Indítvány az Egyesületi Közlöny megindítása tárgyában. Tekintettel arra. hogy a Magyar Mérnök Egyesület a technikai ügy szellemi érdekeinek előmozdítását tűzte ki céljául és e végből (az alapszabály 3. § 6. pont szerint) mihelyt körülményei engedik szakközlöny kiadását kívánja foganatosítani, tekintettel arra, hogy a Magyar Mérnök-Egylet a technikai ügy szellemi érdekeit csak is a legélénkebb eszmecsere által mozdíthatja elő, tekintettel arra, hogy a Magyar Mérnök-Egylet tagjainak jelentékeny része vidéken lakik, és mindaddig, míg az egyesület saját szaklapját meg nem indítja, az egyesület szellemi tevékenységéről csupán az üléseken előfordult tárgyakat felsoroló rövid jelentésekből értesülhet és a közös szellemi munkásságból •— az ügynek és a vidéki tagoknak 7 A Magyar Mérnök—Egyesület alapszabály tervezete. Magyarország anyagi érdekei, II. évf. 1866. évi 28. sz. 228. p. 3. § b). 8 Magyarország anyagi érdekei II. évf. 1866. évi 23. sz. 188. p. A Magyar Mérnök— Egyesület alapító közgyűlésének jegyzőkönyve. 3. !) Magyarország anyagi érdekei II. évf. 1866. évi 19. sz. 160. p. 10 Lósy—Schmidt Ede: A Magyarország anyagi érdekei c. közgazdasági folyóirat, mint a Magyar Mérnök—Egylet ideiglenes közlönye, 1866-ban és 1867-ben. Bp., 1929. Egyetemi ny. 11 A Magyar Mérnök—Egyesület 1867. május 20—21-én tartott közgyűlésének jegyzőkönyve, 12. pont. Magyarország anyagi érdekei III. évf. 1867. évi 23. sz. 191. p. 306