A Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 1896-1971 (1971)
II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 167 - Tisza István: Adatok „A Magyar Mérnök-Egyesület Közlönye” alapításának előzményeihez 301
tünk he életrevalóságot, hanem meddő elméleteket, akkor elhiszi felőlünk a haza, hogy csakugyan külföldre kell menni technikusokért. — Feladat: szakadatlan közlése mindennek, mi műtani cselekvény a hazában, és nevezetesebb a külföldön. Felvenni bele minden gyakorlati indítványt, ha az önmagában nem abszurdum, mert nem lehet tudni, hogy ami nem kivihető haszonnal itt, nem leend e nagyon használható amott... Buzdítás a cselekvésre, elismerésre a tehetségeknek, hiányaink folytonos szem előtt tartásával. — Megélhet-e? — Hogy egy irodalmi folyóirat megélhessen, ahhoz kettő kell: írók és olvasók ... Hanem, hogy írók és olvasók egy látható egészet képezhessenek, oda concentratió szükségeltetik ... Eddig azért volt annyira elhanyagolva a műtani ügy, mert a magyar technikusok, — ha egynémelyikük néha fel is szólalt — csaknem mindnyájan másmás lapban tette ezt, — abban t. i. melyet éppen járatott. Pedig ha azok bizonyos közlönyben jelennek meg és sokak által olvastatnak, jobban megvitathatok, illetőleg életbe is léptethetnek . .. Továbbá sok technikus eddig, ki bár írni tudna is, egyrészt azért is hallgatott, mert járatlanabb lévén a lapirodalomban, restellt egy, vagy más lapba munkát küldeni. .. Életrevaló, kézzel fogható cikkekre volna szükség, mert mit használ a legszebb tanulmány olvasása, ha én annak hazámban alkalmazható gyakorlati útmutatását nem olvasom ki belőle. Egy magyar műtani lap íróinak az én meggyőződésem szerint legnagyobbrészt a gyakorlat embereihői kell kiválniuk. De minálunk éppen a gyakorlat emberei félnek leginkább a calamustól! Azonban él bennem a hit, hogy azon lelkesedés, mely hazai technikusainkban az újabb időben fellobhant, e részben is éreztetendi jótékony hatását... — Másik kérdés, — lesz-e közönsége? — Mert egy ily lap sok költséggel jár, s ez igaz... Ha minden mérnök egy példányra előfizet, ha minden 10-ik iparos, ha minden 100-ik mesterember teszi ugyanezt, — amit ha a lap gyakorlati magyar irányát megtartja, hiszek is —- oly szép közönsége leend, hogy hetenként egyszer, egy nagy íven, sűrűn nyomtatva bátran megjelenhet..." Ügy látszik tehát, hogy végre sikerül megindítani a lapot, — s mégis több mint egy év telik el e cikk megjelenése után, mire megjelenhet a „Magyar Mérnök-Egyesület Közlönye" első száma. 5 Ez az első szám sem született könnyen. Az új egyesület 0 nem tartja magát elég erősnek a lap alapításához, bár alapszabály-tervezetében már szerepel egy közlöny kiadásának terve: „a választmány az egyesületi ügyek körül felmerülő kérdésekről... hírlapok útján, vagy saját közlönyében nyilatkozik, mely utób5 A Közlöny első számának megjelenését a „Magyarország anyagi érdekei" c. lap III. évf. 1867. évi 36. száma adja hírül (295. p.). A megjelenés dátuma 1867. szeptember 5. G A Magyar Mérnök-Egyesület 1866 augusztus 5-én tartotta alakuló ülését. (A Hon, 1866. évi 159. sz.) 20 A Közlekedési Múzeum Évkönyve 305.
