A Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 1896-1971 (1971)
II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 167 - Rév Pál: Schwarz Dávid léghajóépítő tevékenysége Oroszországban 265
RÉV PÁL SCHWARZ DÁVID LÉQHAJÓÉPÍTŐ TEVÉKENYSÉQE OROSZORSZÁQBAN Az 1967. évben volt 70. évfordulója annak, hagy a magyar származású Schwarz Dávid könnyűfémből készült kormányozható léghajója — a világ első alumíniumból készült, működőképes közlekedési eszköze — sikeresen a levegőbe emelkedett. Az évforduló alkalmából múzeumunkban kiállítást rendeztünk Schwarz munkásságából. A világon elsőnek állítottunk szobrot a feltalálónak. Végül elkészítettük Rotter Lajos gépészmérnök, neves repülőtervező rekonstrukciós tervei alapján a léghajó 1:10 méretű modelljét. Az évfordulót megelőző években igyekeztünk feltárni és a misztikumból emberközelségbe hozni Schwarz személyét és léghajóépítő tevékenységét. Ennek a kutatómunkának kezdeti eredményeit publikáltuk az évfordulón. 1 Az említett cikkben — a korlátozott terjedelem miatt — a kutatás eddigi eredményeit csak általános síkon tárgyalhattuk, részletek kifejtésére nem volt lehetőség. A Schwarz Dávidról a nemzetközi szakirodalomban megjelent eddigi publikációk fehér foltként kezelt része a feltaláló oroszországi tevékenysége. Ez az eddig ismeretlen terület tette lehetővé egyes szerzők ködösítő „történeteit". Éppen ezért szeretnék e tanulmányban a feltalálónak csak a cári Oroszországban végzett tevékenységével foglalkozni, a legutóbbi évek kutatásainak eredményeként. Miután Schwarz a léghajóval kapcsolatos évekig tartott kutatásait, számításait befejezte, szerette volna elgondolása helyességét kivitelezett formában is megismerni. Léghajótervezői tevékenysége miatt azonban eredeti foglalkozását teljesen elhanyagolta, ezért anyagilag tönkrement. Léghajója megépítését így csak külső pénzügyi erőforrásokra támaszkodva képzelhette el. A világpolitikában a nagyhatalmak közötti feszültség feljogosította arra a reménységre, hogy a hadifontosságú kormányozható léghajó terve felkelti az egymással szembenálló országok hadügyi kormányzatainak érdeklődését. Feltételezése csak részben vált be: az Osztrák—Magyar Monarchia hadügyminisztere — bár jóindulatáról biztosította — pénzügyi nehézségekre hivatkozva a kivitelezési kísérleteket nem vállalta. 1 L. Rév Pál: Emlékezés a kormányozható léghajó magyar származású feltalálójára, Közlekedéstudományi Szemle, 1967. évi 11. sz. 265
