A Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 1896-1971 (1971)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 167 - Biró József: Batthyány Tódor hajóépítő és hajózási kísérletei 239

folyóban lévő akadályokat 1774-re tervezik kiemelni, amely éppen egybeesik Batthyány Tódor ott-tartózkodásával. A feliratnak van még egy számunkra érdekes személyi utalása: megtudjuk belőle, hogy a vázlat a), b) és c) pontjánál lévő malmokat Heppe tanácsai szerint látták el átereszekkel. Néhány év eltelt még a szabályozás idejétől addig, amíg az első Batthyány hajóról hírt adott a korabeli sajtó. Eduárd Süsz, osztrák szakíró írja „Die Bedeutung der Donau" c. cikkében, hogy 1777 szeptemberében Horvátországból egy keleti árukkal megrakott Batthyány-féle nagyobb kereskedelmi hajó érkezett Bécsbe.

11 A Magyar Hírmondó 1781 októberi száma egy horvátországi hajóról ad rövid közleményt. Jellemző adatai miatt s úgy is, mint a magyar sajtó első híradását Batthyány hajóiról, érdemes szószerint idézni: „Zemplén (Zimony) táján bámulva szemlélte a föld népe egy nevezetes nagyságú mesterséges hajót, mely a Száva vizén, múlt Sz. Mihály havának (szept.) 30-dik napján érkezett volt Horvátországból. Alkotmányja majd olyan, amilyen a Fregatté nevezetű könnyű hajóké szokott lenni. Különös haszna és mesterséges volta a többi között abból áll, hogy soha sem jár mélyen a vízben, s azon okbul akar-mely sekélyes vizén könnyen el-mehet. . . Amikor ez a Száván, noha nem igen nagy terhével, jött volna, még közönséges kitsiny hajókkal is alig járhattak."

12 A cikk ugyan nem említi a tulajdonos nevét, de a hajó leírásából következtethetünk arra, hogy azonos azzal a Batthyány-féle vitorlással, amely 1782 március 30-án kikötött a budai parton. Erről az eseményről a Magyar Hírmondó °s a latin nyelvű Ephemerides Vindobonenses emlékezik meg. A vitorlás Horvátországból a Kulpa és a Száva vizén jött a Dunára, néhány ezer mérő' zabbal megrakodva. Nagy feltűnést keltett a lakosság körében a „nevezetes nagyságú hajó, minéműt még a Dunán nem igen láttak. Feljelé is avagy a víz ellenében magában jár a vitorláknak nekifuvalló szelektől hajtván, nem is vontatják tsak mikor a szél ellenére vagyon."

13 „Mivel Budáról kedvező szelet nyert, a legkellemesebb látvány volt nézni a Dunával szemközt hajózó hatalmas gépezetet, amely oly gyorsan haladt egyedül a széltől hajtva. Ezt a hajót Magyar Bucentaurusnak nevezik."^ A Bucentaurus rövid ideig pihent Buda partjainál, két hét múlva, május 14-én már Pozsonyban volt, honnan június 12-én tovább indult Bécs felé. A Magyar Hírmondó 1782 június 26-i számának erről szóló beszámolójából számunkra fontos adatokkal gazdagodhatunk: „Batthyány Tódor Gróf Űr Ö Ex. vitorlás hajója, mely Horvátországban Károlyváron felül Ozál nevű helység tályán, ugyan Horváth-országi tölgyfából a Rajna vizén járó hajók módjára építtetett e hónapnak 19-dikén Béts mellé ért. Hossza 165 lábnyomnyi és 4 láb-nyomnyira merül a vízbe. A nagy Dunán 16 ezer mérő gabonát, vagy annyi mázsa nehéz portékát bír."

13 11 Eduárd Süsz: Streffleur's Oesterreichischer Militárischer Zeitschrift, Wien, 1885, 26/1 köt. 8. p. Az adatot Tardy Lajos kandidátus volt szíves rendelkezésünkre bocsátani. 12 Magyar Hírmondó, 1781. 667. p. 13 Magyar Hírmondó, 1782. 293. p. 14 Ephemerides Vindobonenses, 1782. 181. p. 15 Magyar Hírmondó, 1782. 385. p. 246