A Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 1896-1971 (1971)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 167 - Biró József: Batthyány Tódor hajóépítő és hajózási kísérletei 239

BÍRÓ JÓZSFF BATTHYÁNY TÓDOR HAJÓÉPÍTŐ ÉS HAJÓZÁSI KÍSÉRLETEI A mohácsi vészt követő török időkben a Dunán gyakorlatilag megszűnt az áruszállító hajózás, — az egészen helyi jellegű kereskedelmi hajózás, a faés sószállítás kivételével. Ez utóbbi is csak a Duna mellékfolyóin, a Tiszán és a Maroson bonyolódott le inkább. A Dunát, mint közlekedési útvonalat hosszútávon legfeljebb a török Portát felkereső követek vették néha igénybe, megfelelő biztonsági kíséret mellett. A török idők után is még sokáig, alig tapasztalhatunk fejlődést. Nagyban akadályozta a kereskedelmi hajózást a bécsi udvar hazánkat sújtó vámpolitikája, s nem utolsósorban a Duna-meder és a vontatóutak elhanyagolt állapota. Az áradások alkalmával a mederbe került tuskók, a halászok levert cölöpéi, s a vízimalmok tömege rendkívül veszedelmessé tették a dunai forgalmat. A XVIII. században a Habsburg-dinasztia állandó háborúi nélkülözhetetlenné tették a Dunának, mint utánpótlási vonalnak a biztosítását. Mária Terézia, majd II. József császár több ízben is elrendelte a vízi utak hajózási viszonyainak megjavítását. Mária Terézia felállította a Hajózási Igazgatóságot (Navigations Direktion), amelynek feladatául tűzte ki a Duna és mellékfolyóinak alapos felmérését, s ennek alapján a biztonságosabb hajózás feltételeinek a megteremtését, természetesen a Habsburg-udvarra jellemző szerény keretek között. Az igazgatóság munkájában neves vízépítő mérnökök is részt vettek, mint pl. a pozsonyi szakasz munkálatainak vezetője, Kis József mérnök, akinek vezetésével épült meg később, 1802-ben a Ferenc-csatorna. 1773-ban a Hajózási Igazgatóság utasítást kapott a Duna és mellékfolyóinak a bejárására, és a legszükségesebb vízimunkálatok terveinek az elkészítésére. Az igazgatóság vezetőjének, Josef Walchernek 1774 január 31-én Mária Teréziához írott jelentése átfogó képet ad a Duna hajózhatóságáról és a vontatóutak állapotáról.

1 Walcher az utat Bécstől—Zimonyig egy Heppe-féle nagyobb vitorláshajóval tette meg. A tiszta menetidő Bécstől Pestig — ahogy alapos pontossággal írja jelentésében — 33 óra 15 percet tett ki.

2 Innen egy hozzákapcsolt áruval terhelt hajóval együtt 86 óra 27 perc alatt ért le Zimonyig. Az utazás kétségtelenül 1 Relation über die erste Befahrung im Jahr 1773 und Vorschláge für das Jahr 1774 durch die Navigations Direction, Közlekedési Múzeum, Kézirattár, 201/1965. sz. 2 i. m. 11. p. 239