A Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 1896-1971 (1971)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 167 - Dr. Halász Tibor: A közforgalmú személyszállítás fejlődése Magyarországon a XIX. és XX. században 197

9. táblázat A VASÜTON UTAZOK SZÁMA MENETJEGYFAJTÁK SZERINT (1000 FŐBEN) Jegyfajta 1950 1960 1965 1967 1968 1969 Teljesárú Mérsékeltárú menettérti jegy Dolgozók kedvezményes jegye Tanulók kedvezményes jegye Egyéb kedvezményes jegyek, bérletjegyek stb. Fizető utazások összesen Díjmentes utazások 36 579 39 800 64 800 8 030 38 400 187 609 3 900* 59 437 30 751 135 850 20 739 57 655 304 432 47 346 65 718 31481 166 241 32 925 68 227 364 592 47 303 68 758 32 762 168 954 32 764 69 979 373 217 45 638 70 051 34 022 168 587 32 104 62 280 367 044 49 333 70 549 32 227 159 841 31583 60 197 354 397 49 759 összesen 191 509 351 778 411 895 418 855 416 377 404 156 * A díjmentesen utazók számát csak 1951 óta tartják nyilván; az 1950. évre kimutatott díjmentes utazások nem tartalmazzák az összes szabadjegyes utazást, általában az 1950. évi csoportosítás nem teljesen egyezik a későbbivel. Az ingázók részére a vasút külön helyi vonatokat járat. A 10. táblázatban feltüntetjük, hogy a hatvani, újszász—szolnoki és ceglédi vonalról hétköznapokon reggel 4 óra 30 perc és 9 óra között hány olyan vonat érkezett Budapestre, amelyet a naponta munkába járók használhatnak. Azokról az ingázókról, akik Budapestre járnak dolgozni, a Központi Statisztikai Hivatal Budapesti Igazgatósága 1960-ban igen érdekes részletes felvételt készített.

3 A tanulmányban megkülönböztetnek egy kb. 15—20 km sugarú körben lévő ún. belső környéket, ebben 64 község, illetve város helyezkedik el, 318 ezer lakossal, és egy külső környéket, amelynek legnagyobb távolsága Budapesttől 60—80 km, ehhez 94 község, illetve város tartozik, 411 ezer lakossal. A munkába járók számára vonatkozó legfontosabb adatokat a 11. táblázat tünteti fel. Természetesen nem csak Budapestre, hanem a Budapest környékén levő gyárakba, valamint a nagyobb vidéki ipari- és bányaközpontokba (Miskolc, Győr, Tatabánya stb.) is sokan járnak munkába vonaton. Sőt vannak olyanok is — bár sokkal kisebb számban — akik Budapestről vidékre járnak dolgozni. Ennek az a magyarázata, hogy budapesti lakásukat nem akarják feladni, különösen abban az esetben, ha munkahelyüket nem tekintik véglegesnek, vagy családjuk más tagja Budapesten dolgozik. 3 A főváros környéki ingavándormozgalom problémái és az ingázók közlekedésének helyzete, Bp. 1963. Központi Statisztikai Hivatal Budapest Városi igazgatósága. 219