A Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 1896-1971 (1971)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 167 - Dr. Halász Tibor: A közforgalmú személyszállítás fejlődése Magyarországon a XIX. és XX. században 197

Az 1870—1880-as években a vasúti hálózat nagy mértékben növekedett, ekkor már az országnak minden jelentősebb városát bekapcsolták a vasúti forgalomba. Magyarországon (Horvátország nélkül) az 1910. népszámlálás szerint 136 város volt. Ezek közül a vasúti hálózathoz kapcsolódott: 1860 elején 34 város (Budapest felől megközelíthető volt 29) 1870 „ 44 „ 1880 „ 83 1890 „ 111 1900 „ 133 Három város (Abrudbánya, Gyergyőszentmiklós és Hátszeg) már csak a XX. században kapott vasutat. A vasúti hálózat fejlődését 1860 és 1885 között, amikor a fővonalak épültek, a 3. ábrán lévő térképen láthatjuk. A nyolcvanas években, a hálózat növekedésén belül, nagy mértékben növekedett a MÁV vonalhossza. Ezt kisebb részben az új építés, nagyobb részben a magánvasutak államosítása eredményezte. Azon kívül több vasutat, főleg helyiérdekű vonalat, a MÁV saját kezelésébe vett. Ezzel a vasúti közlekedés az ország nagy részén egységes lett, ami az utasok részére előnyös volt. A MÁV és az általa kezelt vasútvonalak hossza az alábbiak szerint alakult: 1875 év végén 1065 km 1880 „ 2603 „ 1885 „ 4348 „ 1890 „ 7385 „ Végül 1891-ben a MÁV átvette az Osztrák—Magyar Államvasút Társaság vonalait; ezeknek a hossza, az általuk kezelt vonalakkal együtt 1624 km volt. Ezzel és az időközben épült új vonalakkal 1891 végén a MÁV és az általa kezelt vasútvonalak hossza 9726 km lett. A forgalom sűrűsége csak a nyolcvanas évek végén és a kilencvenes évek elején kezdett növekedni. Az átlagos forgalomsűrűséget nagy mértékben csökkentette a helyiérdekű vasutak vonalhálózatának bővülése. Ezeknek a vonalaknak nagyobb részén, még századunkban is, naponta csak két vonatpár közlekedett, ezek gyakran vegyesvonatok voltak. A mellékvonalak személyforgalma csak a két világháború között, a motorkocsis vontatás bevezetésével kezdett javulni. Az 1899. évi menetrend szerint a személyszállító vonatok (gyors-, személyes vegyesvonatok) forgalomsűrűsége a következő volt: fővonalakon napi 5,61 vonatpár mellékvonalakon ,, 2,53 „ az egész hálózaton 3,85 vonatpár Ugyanezek a viszonyszámok 1914 nyarán az alábbiak voltak: fővonalakon napi 7,72 vonatpár mellékvonalakon „ 3,93 ,, keskeny nyomtávolságú vonalakon „ 3,20 „ az egész hálózaton napi 5,37 vonatpár 213