A Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 1896-1971 (1971)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 167 - Dr. Halász Tibor: A közforgalmú személyszállítás fejlődése Magyarországon a XIX. és XX. században 197

A nagyobb távolságú utasforgalom gyakorlatilag megszűnt. Hosszú ideig szünetelt a budapest—bécsi járat; ez csak a szárnyashajók üzembeállításával indult meg újra. Megszűnt a nagymúltú budapest—mohácsi járat is. Az autóbuszjáratok hálózatának bővülése következtében azoknak a Duna és Tisza menti helységeknek, amelyeket régebben csak hajóval lehetett elérni, ma autóbuszjáratuk van. A hajóközlekedés sohasem volt alkalmas a napi munkábajárás céljára, részint mert lassú, részint mert a téli hónapokban a hajózás hosszabb időre szünetelni kénytelen. A dunaújvárosi nagy ipari központ megteremtése ezen a téren némi változást hozott. Mivel Dunaújvárosnál, sőt annak közelében sincs Duna-híd, a folyam balpartján lévő községek lakói csak hajón közelíthetik meg ezt a munkaalkalmakban bővelkedő várost. Az apostag—dunaújvárosi hajójárat célja a dolgozókat a munkahelyre vinni. Az utazási célokat vizsgálva, meg kell még említeni a ráckevei járatot. Ennek a járatnak az utasai főleg a soroksári Dunaág horgásztelepeire mennek, amelyek ezzel a hajóval kényelmesen közelíthetők meg. Feltételezhetjük, hogy itt nem a hajón eltöltött idő a cél. Az apostagi és ráckevei járatok utasforgalmáról az 5. táblázat ad felvilágosítást. 5. táblázat A MAHART APOSTAGI ÉS RÁCKEVEI JÁRATAINAK UTASFORGALMA Megnevezés 1960 1965 1968 A MAHART összes távolsági utasa (1000 fő) ebből az apostagi járaton a ráckevei járaton 3083 336 128 2831 231 110 3136 194 108 1968-ban az összes utaskilométer 62 420 ezer volt, ebből az apostagi járatra jut 1693 ezer, a ráckeveire 1335 ezer. 1968-ban tehát a hajón munkába járó utasok (az apostagi járat összes utasát véve alapul) az összes utasnak 6,2%-át tették ki. Az utaskilométerben azonban csak 2,7%-ot. (Ugyanezek a viszonyszámok a vasútnál: 43,7%, illetve 27,8%.) Az utazások céljára következtethetünk abból is, hogy pl. az 1970. évi menetrend szerint az egész hajózási időtartam alatt Budapestről Esztergomba naponta csak egy hajójárat van, a nyári időszakokban vasárnapokon még három, szombati napokon még két járat közlekedik. Ezen kívül a nyári időszakban még egy hajó megy Visegrádra hetenként ötször és egy Zebegénybe vasárnapokon. A balatoni hajókon is vannak utasok, akik gazdasági érdekből utaznak. Ezeknek a számáról tájékoztatást nyerünk, ha összehasonlítjuk egy tavaszi és egy nyári hónap utasforgalmát. Tavasszal, amikor még az üdülők száma kevés, feltehetően kedvtelésből nem igen utaznak. 1968. április hóban a balatoni hajókon 27 000 utas, ugyanebben az évben júliusban 732 000 utas volt. 208