A Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 1896-1971 (1971)

Dr. Czére Béla: A 75 éves Közlekedési Múzeum 7

arattak a közlekedési csarnokban megrendezett közúti kiállítás, valamint a külön csarnokokban elhelyezett postai és távirdai, folyam- és tengerhajózási, továbbá a fiumei építkezéseket és a Vaskapu szabályozását demonstráló kiállítások is. A gazdag kiállítási anyag megőrzésének és együtt-tartásának igénye, valamint a vasúti múzeum elsőként felvetett gondolata önként kínálta egy közlekedési múzeum alapításának eszméjét. Minthogy az új múzeum alapításához a legfontosabb előfeltételek rendelkezésre álltak, az elhatározás sem késett sokáig. 1896-ban — 75 évvel ezelőtt — kereskedelemügyi miniszteri rendelet mondotta ki a „M. kir. Közlekedési Múzeum" megalapítását.

3 A Múzeum otthona a Városligetben lévő közlekedési kiállítási csarnok lett, amelynek meghagyásához a Főváros 10 év időtartamra hozzájárult. Innen a kiállításon szerepelt eredeti vasúti járműveket eltávolítva, helyet lehetett biztosítani a többi közlekedési ágazatok múzeumi anyagának. A közlekedési kiállítási csarnoknak Közlekedési Múzeummá való átalakítása és berendezése még mintegy jó két esztendei munkát követelt. Az új intézmény — amelyet kezdettől a Magyar Államvasutak tartott fenn — 1899 május 1-én nyitotta meg kapuit a nagyközönség számára. A Közlekedési Múzeum már megnyitásakor nemzetközi viszonylatban is jelentős intézmény volt. Méltán írta a Múzeum első igazgatója'

1 a megnyitásra kiadott „Emlékirat"-ban: „A közlekedési múzeum... már most is olyan tekintélyes és értékes gyűjteményt tartalmaz, mely a művelt világ bármely fővárosának díszére válnék"... A gyűjtemények gazdagsága, rendszerezettsége és magas színvonala alapján jogosan állapíthatták meg, hogy az új intézmény . . . „alkalmas a közismeretek előmozdítására, mert szemléleti úton lehetővé teszi mindenkinek oly ismeretek megszerzését, milyenekre egyébként csak szakembereknek van alkalmuk; elősegíti és megkönnyíti az alsó és felső tanintézetek szakképzését; s&t még a szakemberekre is tanulságos, mert ismereteinek körét bővíteni képes, s a fokozatos haladás szemlélete új eszmék keletkezését és új vívmányok létrejöttét idézi elő"} A múzeumi célra némiképpen átalakított szecessziós kiállítási csarnok, 68 m magas kupolájával a Városliget egyik attraktív épülete

0 volt; 3680 m

2-es területen épült, 3100 m

2-es hasznos területéből a kiállítási terület kb. 2800 m

2-t tett ki. Az épület azonban nem volt fűthető és mesterséges világítása sem volt, s így télen — vasár- és ünnepnapot kivéve — nem is tartották nyitva. 3 A rendeletet báró Dániel Ernő kereskedelemügyi miniszter adta ki. 4 A Közlekedési Múzeum első igazgatója Banovits Kajetán miniszteri tanácsos, MÁV igazgató volt. Idézett szavait 1. Emlékirat a Magyar Királyi Közlekedési Múzeum megnyitása alkalmára, Bp., 1898. Pallas Rt. 6. p. 5 I. m. 6. p. 6 Az épületet Pfaff Ferenc építész, MÁV főfelügyelő tervezte. L. bővebben Matlekovits Sándor (szerk.): Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezredéves fenállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye, III. köt. Bp. 1897. Pesti Könyvnyomda Rt., 73—74. p. 11