A Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 1896-1971 (1971)
Dr. Czére Béla: A 75 éves Közlekedési Múzeum 7
galomnak az első lóvasúti vonalat. A 70-es években megépült a Várhegyen a sikló, az ún. Budai Hegypálya, majd a Fogaskerekű Vasút, továbbá — a Lánchíd után — a második fővárosi híd, a Margit-híd. Erre az időszakra esik Pest, Buda és Óbuda egyesítése Budapestté (1873). 1887-ben már az első villamosvasúti vonal is megépült; az új eszköz azután gyorsan, éppen a 90-es évek végére kiszorította a lóvasutat. Megindult az elővárosi vasúti rendszer kiépítése is. Nagyobb vidéki városainkban pedig szintén a század utolsó évtizedében építettek lóvasúti, illetőleg gőzüzemű kisvasúti, majd villamosvasúti vonalakat. 1896-ban adták át a forgalomnak a főváros egyik büszkeségét, a millenniumi földalatti vasutat, amely az első ilyen létesítménye volt az európai kontinensnek. A múlt század végi magyarországi közlekedés fejlődésének e vázlatos képe is világossá teszi, hogy az évezredes fennállását ünneplő ország, az ezt kifejezni akaró millenniumi kiállítás a közlekedés eredményeiről is méltó módon akart megemlékezni. Kellő nyomatékot adott ennek Széchenyi változatlanul élő szellemi hagyatéka, a közlekedésnek az ország felemelkedésében betöltött nagy szerepe és ennek széleskörű tudatosodása, a fiatal magyarországi kapitalizmus feszítő ereje, a fellendült iparosodás és vele együttjáróan a műszaki kultúra kibontakozása. A kiállítás vasúti anyagának előkészítésére a MÁV kebelében egy bizottság alakult, amely már a munkája során azt javasolta, hogy a kiállítás befejezésével az összegyűjtött anyagból egy vasúti múzeumot alapítsanak. 1 A javaslattevők szeme előtt lebegett az a kedvezőtlen tapasztalat, amelyet egy évtizeddel korábban, az 1885. évi országos kiállítás bezárása után szereztek, amikor is a nagy munkával és költséggel összegyűjtött tárgyak jórészt elkallódtak. Nyilvánvalóan motiválta a hazai vasúti múzeum létesítésére vonatkozó javaslatot az a tény is, hogy Bécsben — több éves gyűjtő és szervező munka után — 1893 április 1-én megnyílt az Eisenbahnmuseum? A létesítendő vasúti múzeum eszméje általános helyesléssel találkozott és a bizottság már a leendő múzeum gondolatát szem előtt tartva végezte el — igen rövid idő, mintegy ötnegyed év alatt — a széles körre kiterjesztett előkészítő munkát. Az élő-készítő munka során kettős célt tartottak szem előtt: — a vasutak akkori legfejlettebb technikájának bemutatását; — a magyarországi vasutak keletkezésére és fejlődésére vonatkozó történeti anyag minél teljesebb felkutatását és összegyűjtését. A kiállítás, de főleg a létesítendő múzeum gondolata megmozgatta nemcsak a vasúti vállalatokat, hanem az érdekelt iparágakat is, amelyek nagy számban bocsátották rendelkezésre gyártmányaik minta-darabjait. A millenniumi kiállítás alkalmával a vasúti gyűjtemény mellett nagy sikert 1 L. Emlékirat a Magyar Királyi Közlekedési Múzeum megnyitása alkalmára, Bp., 1898. Pallas Rt. 5. p. 2 L. Seidelmann, O.: Das österreichische Eisenbahnmuseum im Wandel der Zeiten, Verkehrsannalen, 3. füzet, Bécs, 1969. 261. p. 9
