Régi egyházművészet országos kiállítása Budapest, 1930

V. Szövetneműek - VII. Könyvek (578-618)

159 címere látható. A könyv utóbb Oláh Miklós esztergomi érseké, majd Pethe Márton püspöké, Ivancsy János győri nagypréposté, végül Napragi Demeter püspöké volt. Erről részben a nevezettek címerei, részben bejegyzések értesíte­nek. Néhány lap díszítésének Perényinél későbbi stílusa mutatja, hogy Oláh Miklós idejéből származik. Missale desWardeiner Bischofs Franz von Perényi. 1498. Auf Pergament gedrucktes Missale Strigoniense, welches auf Kosten des Ofner Buchhändlers Johannes Pap, in der Offizin des Joannes Emericus Spira, in Venedig, 1498 her­gestellt wurde. Folio. Zahlreiche Blätter sind von schönen illuminierten Randbordüren eingerahmt. Die Miniaturen sind typische Erzeugnisse der ungarischen Renaissance­kunst, ihr Stil und ihr Reichtum zeugen dafür, dass Franz von Perényi das prunkvolle Exemplar zu seiner ersten Messe, 1522 verfertigen liess. Auf vielen Seiten des Buches findet man das Wappen des in der Schlacht bei Mohács (1526) gefallenen Wardeiner Bischofs. Spätere Besitzer des Missale sind der Graner Erzbischof Nicolaus Oláh, der Bischof Martin Pethe, der Erlauer Domprobst Emerich Ivancsy, der Bischof Demetrius Napragi. Hievon berichten teils die Wappen der genannten Kirchenfürsten, teils Ein­schreibungen. Der späte Stil der Miniaturen einiger Blätter deutet auf ihren Ursprung aus der Zeit des Nicolaus Oláh hin. Győri Püspöki Papnövelde Könyvtára. 609. EVANGELIA, BENEDICTIONES. XVI. század eleje. Pergamentkézirat. Nagyívrétü. Két, eredetileg különálló kódex van egybekötve. Az első az evangéliumokat tartal­mazza. Gazdag címlappal, több lapon virágos lapszéldíszí- téssel és figurális iniciálékkal. A címlapon Jézus születése, Máté apostol, Szent Márton és egy bizonytalan jelentésű koronás címer van ábrázolva. Készült 1516 előtt, Tolnai Máté apát idejében (1500—1535) és minden jel szerint az ő rendelésére, a Szent Mártonról elnevezett pannonhalmi főapátság használatára. A Máté és Márton névre céloznak a címlap képei. Keletkezési helye a bajor-tiroli művészeti terület. A második kéziratot, mely benedictiókat s a szer­zetesi fogadalom letételének pannonhalmi szertartását tar­talmazza, losonci Forgách Pál másolta 1516-ban, ugyanő- tőle származik néhány lap igénytelen díszítése is. Evangelia, Benedictiones. Anfang XVI. Jahrhundert. Pergamenthandschrift. Grossfolio. Der Band besteht aus

Next

/
Oldalképek
Tartalom