Lyka Károly: A képzőművészet és iparművészet határai (Az Országos Magyar Iparművészeti Muzeum ismeretterjesztő előadásai, Budapest, 1907)
5 köszönhető, hogy az angol családi ház a maga egyszerű, szerény mivoltából művészi színvonalra emelkedett, hogy oly tökéletessé, oly művészivé és az élethez annyira hozzásimulóvá vált. Ez a jeles férfiú, ez a nagy művész, ez a reformátor nem abban kereste becsvágyát kielégíteni, hogy pusztán palotákat építsen, hanem Íme leszáll a tapétához is és ép oly kedvvel műveli ezt, mint mikor szántóföldeket hasít ki arra a czélra, hogy azokat művészi hajlékokkal tűzze tele. Valaki azt mondhatná, hogy a tapéta atyafiságot tart a házzal, sőt hogy a tapéta szinte a szoba bőre. Keressünk tehát más példát. Leszek bátor itt felmutatni egy lakatot, a mely rendesen nem kapcsoltatik össze a szobrászat technikájával. Pedig minket ez itt mint szobrászati mű is érdekelhet. Szerzője Charpentier, a ki nemcsak embereket mintáz plakettjein, hanem lágy formáit végig futtatja az oly igénytelen holmin is, a milyen egy lakat. Kis gyűjteményünkben vagyok bátor figyelmüket felhívni arra a sötét kandúros plakátra, a melynek szerzője egyike a legkitűnőbb franczia rajzolóknak: Steinlen. A ki Párisban volt, vagy látta a Gil Bias lllustrét, jól ismeri ezt a bravúros rajzolót, a ki bele tud markolni az élet mélységeibe. És ime: neki áll plakátot rajzolni. Itt van Stuck Ferencz egy plakátja, a ki szintén hírneves festő, ő sem Lyka Károly 3
