Lyka Károly: A képzőművészet és iparművészet határai (Az Országos Magyar Iparművészeti Muzeum ismeretterjesztő előadásai, Budapest, 1907)
28 kis pikantériával, a mit bele lehet önteni egy ily lakásberendezésbe és a mit a modern mesterek meg is tesznek. Vannak azután szobák, a melyeken egy szorgos kezet lát az ember, a mely mindent elrendez, rend és rang szerint osztályoz. Minden szimetrikusan fel van bontva részeire, a fontosabbak elválasztva a kevésbbé fontosaktól, egyes darabok feltűnőbb helyre kerülnek, mások elbújnak, degradálódnak. Ez rendszerető, pontos ember munkája rendszerető ember számára. Vannak szobák, a melyek az életet komoly oldaláról felfogó terveket testesítenek meg. Szigorú szögletes bútordarabok, székek, asztalok, és szekrények, melyek mind derékszögben vannak levágva. Mindjárt mellettük egy szobában, átfonódó, hajlított, tompított formákat találunk, minden kiszökő párkány, szöglet és él hiányzik és helyüket enyhe hullámvonalak foglalják el. Az ilyen mindent lecsiszoló, lekerekítő munka egy lágyabb temperamen- tumú embernek a terve. Vannak szobák, a hol a tervelő mester egész szinfantáziáját megereszti. A Szinyei-Merse-féle kiállításon látni lehetett egy műterem-vázlatot, a melyet Szinyei a saját használatára készített. Érdekes momentum már az is, hogy Szinyei ime lakásberendezést tervez. Itt a legerősebb, legrikítóbb színek kerültek egymás mellé:
