Dr. Roth Viktor: Az erdélyi kelyhek stílbeli fejlődése (Az Országos Magyar Iparművészeti Muzeum ismeretterjesztő előadásai, Budapest, 1913)
66 nákat, kutyákat és rókákat nem kifogásoltak, akkor nem lephet meg bennünket, hogy a besei1 ev. egyházközség egy díszserleget, a hássági2 ev. egyházközség egy 1651-ből való, bárok ízlésű vadászserleget, vagy a nagyszebeni kórházi templom3 egy kis poharat használ egyházi kehelyként. Itt említendők még a besglerczei4 kókuszdió-serleg és a szászlyukosi5 díszserleg. Nem hiszszük, hogy itt profán czélokra szánt serlegeket egyszerűen egyházi használatba vettek volna át, mert hogy pl. a hássági kehely közvetlenül egyházi kehelynek készült, arra a belsejében látható szt. György utal. Ez a kehely kétségkívül valamely minta után készült és technikai tökéletességének magas foka csodálatra méltó. És ha azt kutatjuk, hogy mi az oka annak, hogy profán edényeket kultusztárgyakul használtak, akkor arra kell utalnunk, hogy a refor- mácziónak Erdélyben való győzelme után az egyházi szabályok iránti érzék megrendült, összezavarodott, sőt részben teljesen eltűnt. Ezért e század emberei nem ütköztek meg azon, ha a ozéheknek 1 Kelyhek kiállításának 1. jegyzéke 70. sz. 2 Kelyhek kiállításának 1. jegyzéke 54. sz. -— Képét Jd. Kirchl. Kunstdenkmäler aus Siebenbürgen. 11. 5. tábla. 3 Kelyhek kiállításának 1. jegyzéke 38. sz. 4 Kelyhek kiállításának 1. jegyzéke 138. sz. 5 Kelyhek kiállításának 1. jegyzéke 169. sz.
