Dr. Eisler Mihály József: Aubrey Beardsley művészete és egyénisége (Az Országos Magyar Iparművészeti Muzeum ismeretterjesztő előadásai, Budapest, 1907)

3

kokat és formákat a hagyományos eljárással papíron megkötötte. Symbolismusa vonal lendül etet, tussolt hullámokat vezet arra is, hol az egyes tárgyakat térbeli distantia választja el egymástól és a láthatatlan levegő kering. Beardsley materiálisán összeköt csupán lelkileg együvé tartozó dolgokat. A nem látottakat megeleveníti, megizmosítja és érzékeinkhez vonatkoztatja. Vonalai nem egyebek, mint testiessé vált, vonagló projektiós jelei oly gondolattársításoknak, melyek a teremtő aktus tartama alatt a művész agyában keletkeztek, voltakép azonban a valóságnak meg nem felelnek. Igaz ugyan, hogy e szokatlan vonalstilistikához a természetben semmisem rokon, de hű mása lesz a művész benső izgatottságának. Beardsley-nél vagy a szerelem legextrémebb mozgalmai, vagy a vallási önkívület phantásiái kötnek össze távolfekvő tényeket és kapcsolatot sejtenek ott, a hol az nincsen. Tisztára való, hogy csak a művész exaltált lelkében nyugtalankodhatnak e társulások. De bármennyire mélyen érintő, sőt megrendítő Beardsley művészete, mégsem ismerte soha a természet egyszerű, valóban szimpla igazságait. Ebben, de csakis ebben rokon vele a mi Nagy Sándorunk, a kinek rajzaiban a tartalmi gazdagság szintén oly vonalpályákat keresett, melyek a valóságnak nem másolatai, de finoman vallanak a művész