Dr. Szőnyi László (szerk.): Az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum és Iskola könyvtárának címjegyzéke. 1913-1925. évi gyarapodás (Budapest, 1926)

A műveknek szakok szerint való felsorolása - O) Czímerek, érmek és vésnöki munkák

Címerek, érmek és vésnöki munkák.

173

MAGYARORSZÁG CÍMERES KÖNYVE. (Liber armorum Hungáriáé.) I. Revezette: ANDRÁSSY Gyula gróf. Aáron de Bisztra- Czvetkovits. 180 táblán 1079 színes címerrel. Budapest, Grill Károly, 1913. (0. 4r. 12.)

MICHEL, André. Histoire de l’art. Depuis les premiers temps chrétiens jusqu’ä nos jours. Publiée sous la direction de —. Tome IV. La renaissance. II. Partie. Tome V. La renaissance dans les pays du Nord. Lormation de Part classique moderne. I

—II. Partie. Paris, Armand Colin, 1911—1913. (B. 4r. 57.)

NÁDAI Pál. Az iparművészet Magyarországon. Budapest, Biró Miklós, 1920. (B. 208.)

SIKLÓSSY, Ladislas de. L’évolution de la médaille hongroise moderne. (1817—1910.) (A modern magyar érem fejlődése.) 1817—1910. 2 tábla. Bruxelles, Goemaere, imp. du Roi, 1911.

(0. 14.)

STRÖHL, H. G. Die neuen österreichischen, ungarischen und gemeinsamen Wappen. (Az új osztrák, magyar és közös címer.) 8 tábla. Wien, Kais. kön. Hof- und Staatsdruekerei, 1917.

(0. 2r. 10.)

TRIER, D. Johann Wolffgang. Einleitung zu der Wapen-Kunst,

darinnen diese Wissenschafft durch deutliche Regeln und Exempel

6 6

vorgetragen, und die Wapen der geeronten Häupter in Europa,

6 6

der Stande des Rom. Reichs, wie auch der vornehmsten ausländischen Fürsten in Kupffer vorg estellet und erläutert werden, nebst einem Vorbericht von der gesammten Herolds-Wissenschafft. (Bevezetés a címertanba.) 134 tábla és 267 ábra. Leipzig, Johann Friedrich Braun, 1714. (0. 16.)

VIRCHOW, Dr. R. Porträt-Münzen und Graf’s hellenistische Porti-ät-Gallerie. (Arcképes érmek és Graf hellén arcképgyüjtemé- nye.) Ókor. 6 ábra. Berlin, Gebr. Unger, 1902. (0. 15.)