Szőnyi I. László (szerk.): Az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum és Iskola könyvtárának czímjegyzéke (Budapest, 1913)
A müveknek szakok szerint való felsorolása - C) Építészet
100 Építéázet. Ókor. szobrászat, síremlék, padlózat, mozaik, fríz, mennyezet, falfestészet. 31 tábla és 34 ábra. Berlin, Ernst Wasmuth, 1908. (C.2r.i22.) SARRE, Friedrich. Denkmäler persischer Baukunst. Geschichtliche Untersuchung und Aufnahme muhamedanischer Backsteinbauten in Vorderasien und Persien. Unter Mitwirkung von Bruno SCHULZ und Georg KRECKER. 1—7. Lief. (Perzsa építészeti emlékek.) Mauzóleumok, templomok, tornyok, kapuk, frízek, fajánsz, mozaik etc. XI—XIX. szd. 14 tábla és 334 ábra. Berlin, E. Wasmuth, 1901—1910. (C.2r. 100.) TEXIER, Charles. Description de l’Arménie, la Perse et la Mésopotamie. I—IL Part. Gravure de LEMAITRE. Paris, Didót Fréres, 1842. (B. Föl. 2.) VAY Péter gróf. Kelet művészete és műízlése. 2 színes műlappal és 17 műmelléklettel. Budapest, Franklin-Társulat, 1908. (B.179.) WILDE, Dr. H. Brussa. Eine Entwickelungsstätte türkischer Architektur in Kleinasien unter den ersten Osmanen. Beiträge zur Bauwissenschaft. Herausgegeben von Cornelius GURLITT. (Brussa. A török építészet fejlődése Kis-Azsiában az első ozmánok alatt.) 4 tábla és 222 ábra. Berlin, E. Wasmuth, 1909. (C. 105.) Cc. Ókor. ANDERSON, W. J. und R. Phené SPIERS. Die Architektur von Griechenland und Rom. Eine Skizze ihrer historischen Entwickelung. Autorisierte Uebersetzung aus dem Englischen von Konrad BURGER. (Görögország és Róma építészete.) 185 ábra. Leipzig, Karl W. Hiersemann, 1905. (C.81.) BOZÓKY Alajos dr. A művészetek a római császárság fénykorában. FRIEDLÄNDER, JUNG és mások müvei nyomán. Nagyvárad, Berger, 1892. (B.18.) BÜHLMANN, J. Die Architektur des classischen Alterthums und der Renaissance. I III. Abt. (A klasszikus ókor és a renaissance építészete.) 1. Oszloprendek. 2. Ablakok, ajtók, homlokzatok. 3. Interieurök fejlődése. Falfestészet, plasztikus és festett mennyezetek, etc. 75 tábla. Stuttgart, Ebner & Seubert, 1893. (C.2r.6^.\
