Radisics Jenő: Képes kalauz a gyüjteményekben (Budapest, 1885)
VI volt megállapítva, személyzettel sem birt, egv, Hegedűs Candid Lajos vallás- és közokt. ministeri tanácsos elnöklete alatt tartott tanácskozmány foglalkozott a viszonyok rendezésével 1876-ban. Ekkor dolgozta ki Szalay Imre a muzeum ideiglenes alapszabályait, melyek szerint az iparművészeti muzeum a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőjének hatásköréhez tartozik s javadalma az ország költségvetésében előirányoztatik. Érdekeinek előmozdítására ezenkívül, felügyelő bizottság neveztetett ki három évre. A másik fő-kérdés azonban még mindig megoldatlan volt, mert hogy a felállítás végleges jellegű nem lehetett, önként értetik, kivált miután nem csak a keletázsiai expeditio műbecscsel bíró tárgyai, hanem az 1873-diki országgyűlés által megszavazott 15,000 forintnyi összegen vásárolt magyar házi-ipari gyűjtemény is, az új múzeumnak jutott. Megfelelő tervnek látszott tehát a képzőművészeti tanács ajánlata, mely sugárúti palotájának földszinti és souterrain helyiségeit volt hajlandó a múzeumnak átengedni. A vallás-ministerium hosszú tárgyalások után az ajánlatot elfogadván, a muzeum, az átköltözködésére szükséges segély engedélyezése után, melyhez féle részben a kereskedelmi ministerium is járult, 1877-ben elfoglalta új helyiségeit. Ugyanebben az. évben Pulszky Károly az őri, Schickedanz Albert műépítész a titkári czímmel felruházott irnoki állomásra lettek kinevezve. Végűi 1878-ban, az országos százas bizottság is azon meggyőződésre jutott, hogy az iparművészeti múzeumot magánsegély útján fentartani nem lehet, kérte tehát az 1878 márczius hó 10-én tartott gyűlés határozata folytán a vallás- és közoktatásügyi minisztert annak átvételére és állandó évi javadalmazással leendő ellátására, s késznek nyilatkozott ennek fejében minden további befolyhatás jogáról lemondani. Az átvétel az 1878. xvn. t. czikkel meg is történt. Ekkor foglaltatott be az országos magyar iparművészeti muzeum évi javadalma a vallás- és közoktatásügyi minisztérium budgetjébe 10,400 írttal. Ezzel befejeztük az iparművészeti muzeum első, megalapításáig terjedő korszakát. A másodikat a csendes munkálkodás, a gyűjtemény és a könyvtár rendszeres gyarapítása jellemzi. És itt akarunk néhány szót a muzeum főtényezőjéről, a gyűjteményekről szólani.
