Dr. Layer Károly: A Herendi Porcellángyár története (Budapest, 1921)

Ennek a dekadenciának következménye volt, hogy a gyár néhány év múlva tönkrement. Akkor Baross Gábor kereskedelmi miniszter újabb állami áldozat árán ugyan ismét talpraállította a vállalatot, de az újonnan megalakult részvénytársaság is csakhamar teljes kudarcot vallott és a gyárat, hogy a befektetett tőkéjének egy részét megmentse,az Egyesült magyarhoni üveggyárak részvénytársaságnak eladta.

A részvénytársasági vállalatnak ez a rövid időn belül harmadik tulajdonosa még rosszabb eredményeket ért el, mint bármely elődje és Herendnek rövid időn belül csak emléke maradt volna meg a magyar iparművészet történetében, ha 1897-ben az alapítónak unokája, Farkasházy Jenő, vissza nem vásárolja a gyárat.

Az új tulajdonos személyében rendkívül képzett és kiváló ízléssel bíró keramikus vette át a gyár vezetését. Farkasházy Jenő Párisban végezte tanulmányait, ahol nyolc év szorgalmas munkájával a porcellángyártás technikájának minden titkába behatolt. Miután ismereteit Angliában és Németországban még kibővítette, az ungvári porcellángyár részvénytársaság a gyár művészi vezetésével bízta meg. Ennél a vállalatnál kifejtett háromévi eredményes működéséről az 1896. évi országos kiállításon bemutatott munkái tesznek tanúságot.

Farkasházy Jenő ott folytatta a munkát, ahol nagyatyja abbanhagyta. Ismét a régi kínai, japán,

21